Watch videos with subtitles in your language, upload your videos, create your own subtitles! Click here to learn more on "how to Dotsub"

MONEY_AS_DEBT_II

0 (0 Likes / 0 Dislikes)
T�k�letes�tett felirat�rt l�togass el a t1115felirat.neobase.hu vagy az orgridea.org oldalra. Ha a k�t f�l nem egy bank �s egy mag�nszem�ly, hanem k�t mag�nszem�ly lenne, akkor nem tudn�k a k�zvet�t� eszk�z �rt�k�t hitelez�si tranzakci� �ltal cs�kkenteni, azon egyszer� okn�l fogva, hogy a k�lcs�nz� nem tudna olyan dolgot k�lcs�nadni, amivel nem rendelkezik, ahogy azt a bankok teszik. Csak a kereskedelmi bankok �s a tr�szt�k k�lcs�n�zhetnek olyan p�nzt, amelyet �k hoznak l�tre a k�lcs�nz�ssel. Irving Fisher k�zgazd�sz professzor 100% p�nz c�m� k�nyv�b�l (1935) A p�nz tudom�nya a k�zgazdas�gtan azon ter�lete, ahol a legink�bb alkalmazz�k a bonyolults�g lepl�t az igazs�g elrejt�se vagy elker�l�se c�lj�b�l, annak felfed�se helyett. John Kenneth Galbraith k�zgazd�sz, �r� Az emberek �s a bankok szemben�ll�sa m�r �vsz�zadok �ta szedi �ldozatait. Ezt a csat�t el�bb vagy ut�bb meg kell v�vni. Lord Acton (1834-1902) angol t�rt�n�sz P�nz mint ad�ss�g II Elszabadult �g�retek K�r valaki limon�d�t? A j�l v�gzett munk��rt! Igaz�n j�l kerestetek, gyerekek. Itt az id�, hogy banksz�ml�t nyissunk nektek, hogy be tudj�tok tenni a p�nzeteket, hogy a p�nz dolgozzon �rtetek. Banksz�ml�t szeretn�nk nyitni. Olyanok vagyunk, mint a feln�ttek! Kir�ly, SAJ�T P�NZ�NK VAN A BANKBAN! Meglehet, hogy saj�t �lm�ny�nk az els� banksz�mla megnyit�s�r�l nem volt olyan sz�vmelenget�, mint ez, de val�sz�n�leg �vekkel k�s�bb is azt gondoljuk, - amikor megn�zz�k a banksz�ml�nk egyenleg�t - hogy a saj�t p�nz�nk a bankban van... de ez nem �gy van. Ha van egy sz�f�nk a bankban, akkor az abban elhelyezett �rt�kt�rgyak a mi tulajdonunkat k�pezik. Ehhez b�rel�nk egy biztons�gos t�rol�helyet. �tlagos sz�haszn�lattal a "bet�t" sz� azt jelenti, hogy valamit betesz�nk. De a bet�t sz� haszn�lata a banksz�ml�val kapcsolatban f�lrevezet�. A bankbet�t igaz�b�l egy k�lcs�n. A banksz�mla egyenlege igaz�b�l azt mutatja, hogy mennyi p�nzzel tartozik nek�nk a bank. Annak a tan�s�tv�nya, hogy a bank �g�retet tett arra, hogy fizetni fog nek�nk. Nem arr�l sz�l, hogy mi mennyi p�nzt tett�nk bet�tbe. Alapvet� k�l�nbs�gr�l van sz�. Az igazs�g az, hogy amikor a p�nz�nket odaadjuk a bank�gyint�z�nek, akkor a p�nz�nk a bank p�nze lesz, �s a bank azt csin�l vele, amit akar. Az �sszes p�nz a bankban a bank p�nze. Semmi nem a mi�nk. Az�rt fizet a bank kamatot, mert k�lcs�nadtuk neki a p�nz�nket. Ez tal�n jelent�stani k�l�nbs�gnek t�nhet. Tudjuk, hogy b�rmikor bemehet�nk a bankba, �s megkapjuk a p�nz�nket. De a k�l�nbs�g nem jelent�stani, �s nem is jelent�ktelen. A k�l�nbs�g d�nt� fontoss�g�. A bankrendszer mindenkit �rint, m�gis kevesen tudnak b�rmit is arr�l, hogy mik�nt m�k�dnek igaz�b�l a bankok. Az eg�sz vil�ggazdas�got a banki hitelez�s m�k�dteti. Amikor ez a hitelrendszer �sszeomlik, mindenki szenved a k�vetkezm�nyekt�l. Fizet�sk�ptelens�g, �rverez�sek, Cs�d�k, Bankcs�d�k, Korm�nyzati bankment�sek A dolgokat csak tet�zi, hogy a gazdas�gi visszaes�seket magyar�z� szak�rt�k soha nem besz�lnek a probl�ma gy�ker�r�l. A probl�ma abb�l ered, hogy a pap�rp�nzt �s az �rm�ket lesz�m�tva (ami a forgalomban l�v� p�nzmennyis�g csup�n 1-5 %-a) minden ma l�tez� p�nz bankk�lcs�n t�ker�szek�nt j�tt l�tre, amit a bankoknak kamattal terhelve kell visszafizetni. Emiatt nem csak, hogy nem l�tezik banki hitelekt�l f�ggetlen p�nz, de a rendszerbe bele van k�dolva a rendszer �sszeoml�sa, mivel a tartoz�sok �sszege (felvett �sszeg+kamatok) mindig t�bb, mint a forgalomban l�v� �sszes p�nz mennyis�ge, att�l a pillanatt�l, hogy az els� k�lcs�nszerz�d�st al��rt�k. Ahogy a vil�g bankrendszere az �sszeoml�s fel� k�zel�t, egyre t�bb ember j�n r�, hogy nem lehet figyelmen k�v�l hagyni a bankok m�k�d�s�nek mik�ntj�t. Sokan elvesztett�k a h�zukat �s a munk�jukat a fenntarthatatlan p�nzk�lcs�nz�si gyakorlat k�vetkezt�ben. Itt az id�, hogy az emberek meg�rts�k a p�nz m�k�d�s�t �s azt, hogy alapvet�en meg kell v�ltoztatni a bankrendszert. El�sz�r a bankok �ltal haszn�lt kifejez�sek igazi jelent�s�t kell megismerni. M�r tudjuk, hogy a bankbet�t a banknak ny�jtott k�lcs�nt jelent. A k�vetkez� k�rd�s: mit jelent a bank �ltal adott k�lcs�n? Amikor hitelszerz�d�st k�t�nk, akkor a banknak meg�g�rj�k, hogy visszafizetj�k a k�lcs�nt plusz a kamatot. Ez�rt cser�be a bank az �gynevezett k�lcs�n �sszeg�t a sz�ml�nkon j�v��rja. Mialatt arr�l besz�l�nk, hogy a bank a sz�ml�nkra helyezte a k�lcs�nbe adott p�nzt, csup�n az t�rt�nt, hogy fizet�si �g�retet tett. Csup�n �g�retek cser�ltek gazd�t. Egyik f�l sem adott a m�siknak semmit, csup�n ad�ss�ggal kapcsolatos �g�reteket tettek. Vagyis ki az ad�s �s ki a k�lcs�nad�? A k�lcs�n, k�lcs�nad� �s ad�s, mind f�lrevezet� fogalmak. Az igazs�g az, hogy a k�t f�l fizet�si �g�rv�nyekkel kereskedett, melynek sor�n bankhitel, m�s n�ven sz�mlap�nz keletkezett, melyet leg�lisan el lehet k�lteni, mint p�nzt. A bankhitelt el lehet k�lteni, hiszen azt l�tjuk, hogy amikor bet�tet helyez�nk el sz�ml�nkon, egyenleg�nk ugyanezzel az �sszeggel n�vekszik. Val�j�ban, ha nem tesz�nk be valamit, a sz�mla �res marad. Emiatt term�szetesen azt gondoljuk, hogy ha a sz�ml�n p�nz van, akkor oda valaki p�nzt helyezett. Hopp�. A sz�mla nem egyenl� a p�nzzel, az csak egy fizet�si �g�rv�ny. Val�j�ban az �g�rv�ny mindig az �g�rt dolog hi�ny�ra utal. K�l�nben mi�rt kellene �g�retet tenni r�? Mivel az �sszes banksz�mla csup�n fizet�si �g�rv�ny, a bank �s a k�lcs�nfelvev� egyszer�en fizet�si �g�rv�nyt cser�l, egy-k�t billenty� lenyom�sa ut�n pozit�v egyenleg jelenik meg a k�lcs�nfelvev� sz�ml�j�n, an�lk�l hogy b�rki l�tez� p�nzt tett volna oda. Most m�r tudjuk, hogyan j�nnek l�tre a "bankhitelek". A kereskedelmi bankok minden hitel ny�jt�s�val sz�mlap�nzt hoznak l�tre. Ezt �gy teszik, hogy a k�lcs�nfelvev� fizet�si �g�ret��rt cser�be, egyszer�en bet�tet �rnak a saj�t k�nyvel�s�kben l�v� sz�ml�ra. A k�zponti bank (FED) New York-i r�szleg�nek kiadv�nya Miben k�l�nb�zne a helyzet akkor, ha a k�t f�l egy pinc�ben egyszer�en p�nzt nyomtatna? A p�nzhamis�t�sban l�v� csal�st �szt�n�sen �rtj�k. Ha valaki hamis 100 doll�ros bank�t nyomtat, szint�n a semmib�l �ll�t el� p�nzt. A p�nz lehet�v� teszi, hogy val�s�gos javakat �s szolg�ltat�sokat v�s�roljunk. Vil�gos, hogy a hamis�t�k sz�m�ra a p�nz nyomtat�s�val lehet�v� v�lik javak �s szolg�ltat�sok megv�s�rl�sa, an�lk�l, hogy cser�be b�rmit adn�nak, egy sz�nes pap�rdarabon k�v�l. A p�nzhamis�t�k a semmi�rt cser�be hozz�jutnak valamihez, melynek a k�lts�g�t az fizeti meg, akit elkapnak a hamis p�nzzel. Ha a hamis p�nzt nem tal�lj�k meg, akkor a p�nzk�n�lat h�gul�sa r�v�n mindenkit megloptak. K�nny� bel�tni, hogy a p�nzhamis�t�s s�lyos b�ncselekm�ny, hiszen egy alapvet� t�rsadalmi szerz�d�s megszeg�se, amely �gy sz�l: ne lopj! Egy bankk�lcs�n felv�tele szint�n �j v�s�rl�er�t gener�l, azonban ez nemhogy nem min�s�l lop�snak, hanem p�nzrendszer�nk alapj�t is ez k�pezi. "A bankok hitelp�nz l�trehoz�s�val k�lcs�n�znek. A fizet�si eszk�zt a semmib�l �ll�tj�k el�." Ralph M. Hawtrey, kor�bbi angol p�nz�gyminiszter Hogy t�rt�nhetett meg, hogy az egyik fajta semmib�l t�rt�n� p�nzteremt�s b�nnek sz�m�t, a m�sik pedig alapvet� �zleti gyakorlat, �s szinte minden p�nz forr�sa? Ugyanis ez a helyzet. Hogy meg�rts�k, meg kell n�zn�nk a kereskedelmi t�rv�nyek t�rt�net�t, de el�bb meg kell �rteni a k�lcs�nz�s folyamat�t. A k�lcs�n anat�mi�ja. A motiv�ci� A k�lcs�nfelvev� meg akar v�s�rolni egy dolgot, de jelen pillanatban nincs hozz� elegend� forr�sa. Ugyanakkor a k�lcs�nfelvev� b�zik abban, hogy a j�v�ben ki tudja fizetni a dolog v�tel�r�t, plusz a k�lcs�nt terhel� kamatot. Bemegy a bankba, hogy elint�zze a hitelt. A k�lcs�nfelvev� k�pes arra, hogy hiteles fizet�si �g�retet tegyen, de most �res a zsebe. Ez�rt van sz�ks�ge a hitelre. A m�dszer Val�sz�n�leg mindannyiunk sz�m�ra ismer�s a szitu�ci�. A bank r�veszi a k�lcs�nfelvev�t, hogy �rja al� a hitelszerz�d�st, amiben k�telezetts�get v�llal a k�lcs�n �s a kamatok megfizet�s�re, m�sk�l�nben a megv�s�roland� t�rgy automatikusan a bank� lesz. Ez mindennapos t�rt�net szerte a vil�gon. De van egy probl�ma. Hogyan tud a k�lcs�nfelvev� fedezetk�nt felaj�nlani egy olyan dolgot, ami m�g nincs a tulajdon�ban? Ha �n k�lcs�n szeretn�k k�rni t�led 10 000 doll�rt egy vil�g k�r�li �thoz, elfogadn�d fedezetk�nt a szomsz�d aut�j�t? Term�szetesen nem, mert nagyon j�l tudod, hogy nincs jogom odaadni a szomsz�d aut�j�t, b�rmennyivel is tartozom. De ha meg�g�rem, hogy megveszem a szomsz�d aut�j�t a p�nzb�l, amit k�lcs�nadsz, akkor a szitu�ci� r�gt�n m�s lesz. Tal�n beleegyezel, hogy k�lcs�nadj 10 000 doll�rt, ha elhiszed, hogy amint a nevemre ker�lt az aut�, akkor azt fedezetk�nt felaj�nlom. Hab�r, am�g az �gylet le nem z�rult, az aut� nem lehet fedezet a 10 000 doll�rra. Ez az esem�nysor probl�ma egyszer�en megoldhat� lenne. Megveszi az aut�t, �s ut�na eladja nekem. A bank �gy is megoldhatn� a helyzetet. Ha a k�lcs�nfelvev� elk�telezi mag�t a bank fel�, hogy megv�s�rolja az �rut, akkor a bank mi�rt nem veszi meg a saj�t p�nz�b�l, �s ut�na �rt�kes�ti tov�bb kamattal terhelt r�szletfizet�ssel? Nos, a v�lasz erre is nagyon egyszer�. Az�rt van ez �gy, mert a k�lcs�nfelvev�h�z hasonl�an a bank is �res zsebbel hajtotta v�gre a tranzakci�t. A bank annyit tesz, hogy az �gynevezett k�lcs�n�gylet keret�ben l�trehoz egy sz�ml�t a k�lcs�nfelvev� r�sz�re. Az igazs�g az, hogy az �n. k�lcs�nfelvev� a saj�t egyenleg�t �gy biztos�totta, hogy csal�rd m�don olyan aut�t aj�nlott fedezetk�nt, ami nem is az �v�. Az �n. k�lcs�nad� - a bank, pedig semmilyen l�tez� p�nzzel nem j�rult hozz� az �gylethez, �s ha minden j�l megy, soha nem is fog. A csal�s elfogad�sa A k�lcs�nfelvev� azt hiszi, hogy a sz�ml�j�n megjelen� �j sz�mok a bankban l�v� p�nz�t jelk�pezik. A legt�bb emberhez hasonl�an nem �rti a k�l�nbs�get a l�tez� p�nz �s a p�nz�g�rv�ny k�z�tt. Mit sz�m�t, ha mindkett�t el lehet k�lteni? Nos, a k�rd�s az, hogy az �ru elad�ja el fogja fogadni a bank fizet�si �g�rv�ny�t? N�h�nyan ragaszkodnak a k�szp�nzhez, de a t�bbs�g val�sz�n�leg elfogadn� a csekket vagy a vev� bankj�t�l �rkez� elektronikus �tutal�st. Mi�rt? Mert az elad� tapasztalatb�l tudja, hogy beviheti a csekket a bankj�ba, �s az n�velni fogja az egyenleg�t. Vagyis mi t�rt�nik ezut�n? Az �g�retek kiegyenl�t�se Nos, egy�rtelm�, a v�s�rl� bankja tartozik a k�lcs�n �sszeg�vel az elad� bankj�nak. Tal�n arra gondolnak, hogy nem ez lesz a p�nz forr�sa? A fizet�si �g�ret, amit a k�lcs�nfelvev� bankja tett, egy tranzakci�val �talakul az elad� bankja �ltal tett �g�rv�nny�. Teh�t a vev� bankj�nak �t kell utalnia valamennyit a megl�v� p�nz�b�l az elad� bankj�nak, igaz? Igen, de val�sz�n�leg csak egy kis r�sz�t. �s hossz�t�von, ameddig a bankba �rkeznek bet�tek, a hiteleihez sz�ks�ges nett� l�tez� p�nzmennyis�g elm�letileg nulla. Hogyan? Nos, el�sz�r is k�pzelj�k el, hogy az elad�nak ugyanabban a bankban van sz�ml�ja, ahol a vev�nek. Az elad� elhelyezi sz�ml�j�ra a vev� csekkj�t. A bank csak levesz a vev� sz�ml�j�r�l, az elad� sz�ml�j�t pedig ugyanezzel az �sszeggel n�veli. Mivel mindk�t sz�mla csak �g�rv�ny, �gy val�di p�nzmozg�s nem t�rt�nik. Mi a v�geredm�ny? A bank hitelp�nzt hozott l�tre a k�lcs�nfelvev�nek 10 000 doll�r �rt�kben. A k�lcs�nfelvev� megvette az aut�t, ami egy k�zzelfoghat� �ru, �s most az elad� tulajdon�ban van a 10 000 doll�rnyi hitelp�nz. �gy egy val�di �ruval kapcsolatos, 10 000 doll�ros k�vetel�s rendez�s zajlott le, a bank vagy b�rki m�s egyetlen doll�rja n�lk�l. Mindennek a tetej�be vissza kell fizetni ezt az �n. p�nzt plusz a kamatot, k�l�nben a bank� lesz az aut�. Ez egy teljesen h�tk�znapi var�zslat. <i>T�ke n�lk�li finansz�roz�s.</i> Most vizsg�ljuk meg, mi t�rt�nik, ha az elad� egy m�sik bankhoz viszi a csekkj�t. Sz�ks�ges lesz vajon val�s banki forr�sok �tutal�s�ra a vev� bankja fel�l az elad� bankja fel�? Tal�n... De szinte biztos, hogy k�zel sem a teljes �sszegre, mivel a bankrendszer �gy m�k�dik, mintha egy bank lenne. Ennek illusztr�l�s�ra adjunk m�g egy tranzakci�t a forgat�k�nyvh�z. Ugyanazon a napon az elad� bankja egy hasonl� hitelt helyezett ki egy id�s h�lgynek, aki egy h�zimozi rendszert v�s�rolt. A m�szaki bolt bevitte a h�lgy csekkj�t a bankj�ba. A m�szaki bolt bankja egy hasonl� hitelt helyezett ki, amit elhelyeztek az aut�t v�s�rl� szem�ly bankj�ban, �s amikor kiegyenl�tett�k az egyenlegeket, a bankok nem tartoztak egym�snak semmivel. Ha lenne is elt�r�s az egyenlegek k�z�tt, az csup�n az �jonnan l�trehozott hitel t�red�ke lenne. Vagyis kijelenthetj�k, hogy b�r a bankok nem a bet�tesek p�nz�t hitelezik ki - ahogy legt�bben azt gondolj�k -, m�gis sz�ks�g�k van a bet�tekre, hogy hitelp�nzt hozhassanak l�tre, mert a bankoknak sz�ks�g�k van m�s bankok bej�v� hitel�re, hogy ellens�lyozz�k saj�t hiteleiket, melyeket m�s bankokban helyeztek el. Ameddig a bankok bej�v� �s kimen� hitelp�nzei kiegyenl�tik egym�st, nyugodtan folytathatj�k a hitelp�nz leveg�b�l t�rt�n� el��ll�t�s�t. Az �j hitelp�nznek �gy soha nem kell elhagynia a bankokat. �gy a bankok nyugodtan v�llalati r�szv�nyekbe �s �llampap�rokba fektethetik saj�t p�nz�ket. Ha grafikonon �br�zoln�nk, �gy n�zne ki a dolog: A kamatot, amit a v�llalatok �s a korm�nyok fizetnek ki a bankoknak, l�nyeg�ben mi fizetj�k meg. Az ad�nk egy r�sze kamatt�rleszt�sre megy el. Mi fizetj�k meg a kamatokat minden �ru �s szolg�ltat�s �r�ban. Van m�g egy kock�zat, amivel sz�molni kell, m�gpedig hogy a bank cs�dbe megy, �s nem lesz k�pes teljes�teni fizet�si �g�ret�t. Felmer�lhet a k�rd�s: mik�nt lehets�ges, hogy a bank cs�dbe megy, ha egyszer semmi p�nzt nem kock�ztat? Mit vesz�thet? A v�lasz az, hogy a bankok abban k�l�nb�znek a hamis�t�kt�l, hogy leg�lisan hozhatnak l�tre �j p�nzt, de csak bizonyos k�nyvel�si szab�lyok betart�sa mellett. A bankok csak �gy hozhatnak l�tre p�nzt, hogy a f�k�nyv k�vetel�s oldal�n eszk�zk�nt felt�ntetik a k�lcs�nfelvev� t�rleszt�r�szleteit �s a fedezetet, ezzel ellent�telezik a "bet�ti k�vetel�s" oldalon l�trehozott k�lcs�nt. Amikor a k�lcs�nfelvev� nem k�pes teljes�teni fizet�si k�telezetts�geit, a bank �rv�nyes�ti a jelz�logjog�t, �s �rt�kes�ti az eszk�zt. Hanyatl� gazdas�gi k�rnyezetben megszaporodnak a k�nyszer�rt�kes�t�sek, az eszk�z �rt�ke cs�kken, �gy az m�r nem fedezi a bank k�telezetts�geit, amelyhez a kor�bbi magasabb �rt�ket vett�k alapul. Ez vesztes�gk�nt jelenik meg a bank k�nyveiben. Amikor egy �sszeoml� ingatlanpiacon az �rver�sek elszaporodnak, akkor a lak�s�rak cs�kken�s�vel a banki fedezetek elvesz�tik �rt�k�k nagy r�sz�t, ezzel a bank �ri�si vesztes�geket szenved. Igaz�b�l ezek csak leveg�b�l el��ll�tott sz�mok, de a bankoknak figyelembe kell venni�k ezen sz�mok t�rv�nyeit. Ha a bank�r matematika rosszra fordul; annak gazdas�gi v�ls�g, szoci�lis fesz�lts�gek, teljes p�nz�gyi k�osz, �hez�s �s h�bor� lesz a k�vetkezm�nye. Azok, akik a sz�mok b�v�let�ben �lnek, a sz�mok �ltal el is veszhetnek. Borzaszt�, ha a s�rfeliratot sz�mol�g�pek �rj�k... George J.W. Goodman, nagy siker� �r� "A p�nz j�t�k" c�m� k�nyv�b�l. Mindazon�ltal, mivel az a c�lunk, hogy meg�rts�k a hitel m�k�d�s�t, tegy�k fel, hogy a rendszer m�g m�k�dik, �s mind a h�rom vizsg�lt hitelt fizetni fogj�k. A v�geredm�ny az, hogy egyetlen l�tez� doll�r sem cser�lt gazd�t, de 30 000 doll�rnyi �j hitelp�nz keletkezett, ami a p�nzk�n�latot b�v�tette, �s mind a h�rom bank 10 000 doll�r ut�n szed kamatot. Ennek a 30 000 doll�rnak az el��ll�t�sa t�nyleg ugyanolyan csal�s, mint a p�nzhamis�t�s? Nyilv�nval� a k�l�nbs�g, hiszen a bankrendszer m�k�d�se leg�lis, �llam �ltal szab�lyozott �s a b�r�s�g �ltal sz�monk�rt sz�mviteli szab�lyokon alapszik. A m�sik k�l�nbs�g, hogy nincs egy�rtelm� �ldozat, mint amikor elkapnak valakit egy hamis p�nzzel. A bankok �gy �rvelnek, hogy az elad� �s a vev� is megkapta, amit akart, akkor hol van a csal�s? �s ha lenne is csal�s, ki az �ldozat? Nos, ennek meghat�roz�s�hoz n�zz�k meg, hogy ki mit kapott az �zletb�l. A k�lcs�nfelvev� megkapta azt a t�rgyat, amire v�gyott, sz�m�ra elfogadhat� felt�telekkel. Lehet, hogy k�s�bb, amikor kem�nyen k�zd, hogy fizetni tudja a kamatokat, el�tkozza a d�nt�s�t, de lehet, hogy boldog �s h�l�s lesz, hogy megkapta a k�lcs�nt. Az elad�nak a bankhitel megn�velte a banksz�ml�j�t. � biztos benne, hogy ezt mint "az � saj�t p�nz�t" el fogja tudni k�lteni, �s el is fogja k�lteni. Ami az elad�t illeti, �t marad�ktalanul kifizett�k - � boldog. Sz�val, ki szenvedett k�rt? T�rt�nt ilyen egy�ltal�n? Van egy harmadik f�l is a tranzakci�ban, akit nem vett�nk �szre? Nos, ott van a bank is, aki kamatot szed a fizet�si �g�rv�ny ut�n. � ebben utazik, �s �ltal�ban nagyon j�l meg�l bel�le. �s m�g valaki? Honnan sz�rmazik az aut�? A val�di dolgok vil�g�b�l. Term�szeti kincsekre, energi�ra �s munk�ra volt sz�ks�g az el��ll�t�s�hoz. Mi lenne, ha azt mondan�nk, a rejtett szerepl� az eg�sz t�rsadalom �s a term�szeti vil�g, ahonnan v�gs� soron minden sz�rmazik? Mert az �jonnan l�trej�tt hitelp�nz nem t�tlenkedik, hanem azt elk�ltik a val�di vil�gban. V�gs� soron a val�di vil�g kapja meg az �j p�nzt az aut��rt. Ez az �j p�nz tal�n tov�bbi termel�sre �szt�n�z, ideiglenesen n�veli a gazdas�got, ami sok embert boldogg� tesz. Gyakran ez t�rt�nik, hiszen a legt�bb hitelp�nz h�zakra felvett jelz�log form�j�ban j�n l�tre, ami a helyi �p�t�ipart �l�nk�ti, ami tele van j�l fizet� �ll�sokkal. A kezdeti hasznosul�s ut�n az �jonnan l�trehozott p�nz csak felh�g�tja a p�nzk�szletet, ami cs�kkenti a p�nz v�s�rl�erej�t. Sz�val a p�nzhamis�t�ssal ellent�tben - ahol konkr�t �ldozat van - itt mindenkin�l vesztes�g keletkezik, mert a k�lcs�n igazi t�rgy�t, az aut�t az eg�sz gazdas�gt�l veszik el, ezzel mindenki p�nz�nek az �rt�ke cs�kken egy kicsit. A p�nz v�s�rl�erej�nek infl�ci� �ltali cs�kken�se a p�nzkibocs�t�k nyeres�g�t n�veli. St. Louis-i FED Bank ismertet�je 1975. november, 22. oldal Folytassuk a hitelp�nz �s a hamis p�nz �sszehasonl�t�s�t. A hamis p�nzt, amikor felismerik, kivonj�k a p�nz�ramb�l, ez k�zvetlen vesztes�get okoz annak, aki elfogadta. Term�szetesen nincs r� garancia, hogy fel fogj�k ismerni, �s nincs el��rt menetrend a kivon�sukra. A bankhitelt is kivonj�k id�vel a p�nz�ramb�l, mivel a bankhitelt visszafizetik. A visszafizet�s t�ke r�sze megsemmis�l. Ne felejts�k el, hogy szinte az �sszes ma l�tez� p�nz bankhitel form�j�ban sz�letett. Emiatt szinte minden doll�rnak, ami �thalad a banksz�ml�nkon, az a sorsa, hogy egy nap t�ket�rleszt�sk�nt visszafizetik, �s ezzel megsz�nik l�tezni. A t�k�n fel�l j�n a kamatfizet�s, ami a bank bev�tele lesz. Ennek j� r�sze visszaker�l a gazdas�gba, mint a bet�teseknek fizetett kamat �s egy�b banki k�lts�gek. A hamis�tott p�nzzel ellent�tben itt nem v�lik azonnal nyilv�nval�v�, hogy valaki vesztes�get szenvedett annak eredm�nyek�nt, hogy a hitelp�nz kiker�l a forgalomb�l. De ha k�zelebbr�l megvizsg�ljuk, �rdekes dolgot l�tunk. Alapvet� sz�mtani tud�ssal �rthet�v� v�lik, hogy mekkora hatalmat jelent a p�nzmennyis�g k�zben tart�sa. Az is l�that�, hogy az ad�ss�g mennyis�g�nek folyamatosan n�vekednie kell, k�l�nben a rendszer �sszeomlik. Ha az �jonnan l�trehozott hitelp�nz mennyis�ge nem tud l�p�st tartani a hitelp�nz megsemmis�t�s�nek ar�ny�val, akkor cs�kken az �sszes rendelkez�sre �ll� p�nz mennyis�ge. Ezt nevezik defl�ci�nak, mert a p�nzmennyis�g cs�kken, mint egy ereszt� lufi. Emiatt a megl�v� �rukhoz �s szolg�ltat�sokhoz k�pest cs�kken a rendelkez�sre �ll� p�nz mennyis�ge, ami az �rak cs�kken�s�t eredm�nyezi. Ez els�re j� dolognak hangzik, �s az is lenne, ha a p�nz nem kamattal terhelt ad�ss�gk�nt j�nne l�tre. Akinek nincs ad�ss�ga, annak a defl�ci� olyan, mint a p�nz ut�n fizetett osztal�k, amit az �ltalunk v�lasztott �rukban �s szolg�ltat�sokban fizetnek. Ez akkor lenne �gy, ha a p�nz az emberek r�szv�nye lenne a saj�t j�l men� �zlet�kben: a nemzet�kben. Nem kellene fizet�semel�st k�rni. Ha a nemzet eg�sze t�bbet termelne, mindenki automatikusan j�l j�rna azzal, hogy t�bbet tud v�s�rolni a p�nz�b�l. Azonban a defl�ci� nem ilyen hat�ssal j�r egy olyan rendszerben, ahol a p�nz kamattal terhelt ad�ss�gb�l j�n l�tre. Ma az �sszes l�tez� p�nz t�bb mint 95 %-a bankoknak fizetend� tartoz�sb�l �ll. Olyan fizet�si �g�retek ezek, amelyek kamattal terheltek. L�thattuk, hogy a t�ke r�szt l�trehozz�k, de a kamatot nem. A p�nz l�trehoz�sa �s a visszafizet�se k�z�tti id�beli elt�r�s miatt, �s mivel a bank a kamatbev�teleit - mint m�k�d�si k�lts�g - visszajuttatja a p�nz�ramba, ha n� a p�nzmennyis�g, a legt�bb ember fizetni tudja a k�telezetts�geit. Viszont ha a p�nzk�szlet, m�s n�ven a teljes ad�ss�g�llom�ny cs�kken, nehezebb megkeresni a p�nzt, mert hi�ny van bel�le, �s az el�re meghat�rozott kifizet�seket nehezebb tartani. Azoknak, akik s�lyosan el vannak ad�sodva, a p�nzhi�ny katasztrof�lis lehet. Fizet�sk�ptelens�g, �rverez�sek, Cs�d�k, Bankcs�d�k, Korm�nyzati bankment�sek Az eg�sz vil�ggazdas�g a fogyaszt�ra �p�l. Ha a fogyaszt� nem k�lt t�bb� nem l�tez� p�nzt olyan dolgokra, amikre nincs sz�ks�ge, akkor a rendszer �sszeomlik. Bill Bonner, gazdas�gi �s p�nz�gyi �r�, kiad� �s �js�g�r� Sajnos a b�rek �s az �rak zuhan�s�nak pszichol�giai hat�sa felgyors�tja a folyamatot, mivel a k�lcs�nfelvev�k - k�zt�k a nagyv�llalatokkal - nem fognak b�zni benne, hogy vissza tudj�k fizetni a hiteleket. Emiatt nem vesznek fel �j hiteleket, ami kiv�ltan� a r�gi k�lcs�n�ket, �s a p�nzhi�ny gyorsan rosszabbra fordul. Az eredm�ny n�vekv� munkan�lk�lis�g, cs�kken� v�s�rl�er�, m�g akkor is, ha b�s�gesen is �ll rendelkez�sre er�forr�s �s termel�i kapacit�s. Ez a szomor� folyamat a jelz�loggal terhelt ingatlanok t�meges el�rverez�s�hez vezet. Az �rak zuhannak, mivel senki sem akarja k�lteni a p�nz�t. A cs�kken� �rak t�nkreteszik a k�lcs�n fedezet�nek �rt�k�t, ami arra k�szteti a bankokat, hogy nagy vesztes�geket k�nyveljenek el. N�h�nyuk cs�dbe is megy. A fogyaszt�i �s �zleti bizalom elv�sz, amit heves gazdas�gi �s szoci�lis zavarok k�vetnek. A mai gazdas�gi rendszerben egy eg�sz �let gondos megtakar�t�s�t lehet egy szempillant�s alatt semmiv� tenni. Larry Parks, az Emelt Szint� P�nz�gyi Oktat�s�rt Alap�tv�ny �gyvezet� igazgat�ja Ez a katasztrof�lis �rv�ny nem ford�that� vissza, hacsak valaki - �ltal�ban a korm�ny - nem hoz l�tre maga �j p�nzt, vagy nem veri mag�t s�lyos ad�ss�gokba a mag�nbankok fel�, hogy elegend� �j p�nzt teremtsenek a gazdas�g �l�nk�t�s�hez. Ennek a legismertebb p�ld�ja az 1929-es t�zsdei �sszeoml�s. A t�zsde �sszeoml�s�nak pszichol�giai hat�sa miatt kevesebb hitelt vettek fel, ez�rt kevesebb �j p�nz keletkezett. Az amerikai k�zponti bank semmit sem tett az �gy l�trej�tt defl�ci� orvosl�sa �rdek�ben, �gy 1932-re a p�nzmennyis�g 1/3-a elt�nt. Rengeteg embert kilakoltattak az otthon�b�l, mert a jelz�logk�lcs�n fizet�s�hez sz�ks�ges p�nz egyszer�en megsz�nt l�tezni. 1932-ben Franklin Roosevelt lett az USA eln�ke. Roosevelt "New Deal"-je a p�nzmennyis�g helyre�ll�t�s�val elkezdte talpra �ll�tani a gazdas�got. A p�nzhi�ny orvosl�sa �rdek�ben Roosevelt a mag�nbankokt�l vett fel k�lcs�n�ket. A gy�rak �jra m�k�dni kezdtek, de csak akkor sz�nt meg a munkahely- �s forr�shi�ny, amikor kit�rt a h�bor�. A II. Vil�gh�bor� miatti p�nzmennyis�g n�veked�s vetett v�get a nagy gazdas�gi vil�gv�ls�gnak. A h�bor� 50 milli� hal�los �ldozatot k�vetelt, �s egy �jfajta, ellens�gesked� er�egyens�lyhoz vezetett. Ez fegyverkez�si versenyt sz�lt, ami ad�ss�g felhalmoz�st �s egy �tfog� szoci�lis �s technol�giai �talakul�st eredm�nyezett. Mikor egy korm�ny a bank�rok p�nz�t�l f�gg, akkor �k, �s nem a korm�ny vezet�i tartj�k k�zben a helyzetet, mivel az, aki ad, f�l�tte van annak, aki kap. A p�nznek nincs sz�l�f�ldje, a p�nzemberekben nincs hazaszeretet, tisztess�g n�lk�l pedig csak a haszonszerz�s lehet a c�ljuk. Napoleon Bonaparte Nem harcoln�k m�g egyszer olyan h�bor�ban, melynek c�lja a bank�rok hitv�ny �rdekeinek a megv�d�se. Csak k�t olyan dolog van, ami�rt �rdemes harcolni: az otthonunk �s a jogaink v�delme. B�rmilyen m�s okb�l h�bor�zni egyszer�en b�n. Smedley Darlington Butler amerikai vez�r�rnagy Nem maradt m�s sz�munkra, mint az, hogy egyre jobban elad�sodjunk a bankrendszer fel�, az�rt, hogy biztos�tsuk a nemzet gyarapod�s�hoz sz�ks�ges egyre n�vekv� p�nzmennyis�get. P�nzrendszer�nk vissza�l�s az emberek bizalm�val. A "p�nzhatalom" - ami h�tt�rbe szor�totta a l�tsz�lag felel�s korm�nyt - nem csup�n a szuper-gazdagok hatalma, hanem a p�nz megsemmis�t�s�nek �j technik�ja, amely sz�mokkal t�rt�n� b�v�szked�sk�nt m�k�dik a t�rsadalom �rdekeinek �s a p�nz val�s szerep�nek teljes figyelmen k�v�l hagy�s�val. A c�l az, hogy a rendszer bev�telt termeljen a priv�t p�nzkibocs�t�k sz�m�ra, hogy l�trehozhassanak egy titkos �s t�rv�nytelen korm�nyzati �gat, egy riv�lis politikai er�t, ami v�g�l el�g er�ss� v�lik ahhoz, hogy megd�ntse az �sszes korm�nyzati form�t. Az egyetlen alternat�va egy tisztess�ges p�nzrendszer l�trehoz�sa. Dr. Frederick Soddy, Nobel-d�jas k�mikus a "Gazdags�g, virtu�lis gazdags�g �s ad�ss�g" szerz�je A gazdas�gi fellend�l�sek �s visszaes�sek v�ltakoz�s�t gyakran nevezik �zleti ciklusnak, mintha ez ugyanolyan term�szetes dolog lenne, mint a v�z vagy a sz�n k�rforg�sa. Ezeket a term�szetes k�rforg�sokat v�gs� soron a Nap ir�ny�tja. De mi ir�ny�tja az �zleti ciklust? Az egyik v�lasz: a p�nzmennyis�g. �s mint l�ttuk, a p�nz mennyis�ge a k�lcs�n�kt�l f�gg. N�zz�k meg, mi t�rt�nik egy k�lcs�n �let�tja sor�n! L�ttuk, hogy a bankhitel nem t�bb mint a bank �ltal tett fizet�si �g�ret, ami a bank k�nyvel�s�ben j�n l�tre az�rt, hogy ellens�lyozza a k�lcs�nt felvev� �ltal tett fizet�si �g�retet. A bank fizet�si �g�ret�t �ltal�ban valamilyen igazi term�kre vagy szolg�ltat�sra k�ltik el, forgalomba ker�l, ezzel az �ruk �s szolg�ltat�sok cser�je k�nnyebb� v�lik. A mai l�tez� fizet�si �g�retek fel�lm�lhatatlanul hasznos �s rugalmas csereeszk�z�k. Mivel azonban a kamatfizet�shez sz�ks�ges p�nzt a bank nem �ll�tja el�, egy l�tsz�lag megoldhatatlan helyzet j�n l�tre. Ha az �sszes k�lcs�nfelvev�nek egyszerre kellene a hitele ut�n a kamatokat kifizetnie, akkor ezt abb�l a megl�v� p�nzmennyis�gb�l kellene megoldani, ami sokkal kisebb a teljes ad�ss�g�llom�nyn�l. K�nnyen kisz�molhat�, h�nyan nem lenn�nek k�pesek visszafizetni a k�lcs�n�ket. Azonban a kamatokat bizonyos id�k�z�nk�nt fizetik, nem pedig egyszerre. Ha ez a kamatj�vedelem elk�lt�tt p�nzk�nt visszaker�l a gazdas�gba, akkor �jra megkereshet�v� v�lik. Ha ezt meg�rtj�k, a kamat visszafizethetetlens�g�nek k�rd�se m�g bonyolultabb� v�lik. Van olyan fenntarthat� k�lcs�nz�si rendszer, ami nem vezet matematikailag elker�lhetetlen hi�nyokhoz? Fenntarthat� uzsora? A k�z�pkorban az uzsor�t - ami a p�nz birtokl�sa ut�n szedett kamat, vagy ezzel �sszef�gg� b�rmilyen nyer�szked�s - b�nnek tartott�k. Ennek erk�lcsi magyar�zata �s gyakorlati oka volt. Fix p�nzmennyis�g mellett (mint pl. az arany), ha valaki folyamatosan �jra �s �jra kamatra kik�lcs�nzi a p�nz�t, v�g�l megszerzi az �sszes p�nzt. Ez a probl�ma nagyban hozz�j�rult a R�mai Birodalom buk�s�hoz. Az arany mag�nszem�lyek kez�ben halmoz�dott fel, emiatt a korm�ny k�nytelen volt alapf�mekb�l p�nzt verni, nemesf�m helyett. Az �cska p�nz bizalomveszt�st okozott, �s teljes buk�shoz vezetett. J�l megtanult�k a leck�t, hiszen a k�vetkez� ezer �vben a R�mai Katolikus Egyh�z a hitelek ut�ni kamatszed�st b�nnek titul�lta �s kik�z�s�t�ssel b�ntette. N�h�ny orsz�gban az uzsor�t hal�llal b�ntett�k. T�nyleg b�n a kamatszed�s? B�r �sszer�nek t�nik a p�nz haszn�lata ut�n d�jat szedni, a dolog elker�lhetetlen probl�m�val j�r. Ha a k�lcs�nad�k el nem k�ltik �gy az �sszes p�nzt, hogy a hitelfelvev�k azt �jra megkereshess�k, az ad�sok kem�ny munk�juk �s �rdemeik ellen�re sem fognak tudni mindent kifizetni. Egyszer� sz�mtanb�l ad�d�an valaki nem fog tudni fizetni. Fix p�nzmennyis�g eset�n (mint az arany) k�nny� elk�pzelni a helyzetet. Ha minden kamatk�nt beszedett �rm�t elk�ltenek, az ad�sok meg tudj�k azokat �jra keresni. Ugyanazokat az �rm�ket �jra �s �jra felhaszn�lhatj�k kamatfizet�sre. A k�lcs�nt ad� val�s dolgok megv�s�rl�s�val profit�lhat ezekb�l az �rm�kb�l, de az �rm�ket el kell k�lteni, nem szabad k�lcs�nadni vagy kivonni a forgalomb�l. Az erk�lcsi szempontokat f�lret�ve, ez fenntarthat� rendszer lenne. Azonban, ha a kamatb�l sz�rmaz� �rm�ket �jra kamatra k�lcs�nadj�k, vagy felhalmoz�ssal kivonj�k a p�nzforgalomb�l, akkor nem lesz el�g �rme az ad�ss�gok kifizet�s�re. A helyzet l�nyeg�ben ugyanaz a jelenlegi ad�ss�g alap� rendszer�nkben. Ma szinte minden p�nz ad�ss�gk�nt keletkezik, �s amikor a hitel t�ket�rleszt�sk�nt visszafizet�sre ker�l, akkor megsemmis�l. �gy ahhoz, hogy minden ad�s fizetni tudja a t�ket�rleszt�s�t plusz a kamatokat, k�t dolognak kell igaznak lennie. A k�lcs�n t�ker�szek�nt keletkezett doll�rnak el�rhet�nek kell lennie, hogy a k�lcs�nfelvev� meg tudja azt keresni. Ekkor vissza tudja fizetni a k�lcs�n t�ke r�sz�t, ami kivonja a forgalomb�l azt a doll�rt. �s minden doll�rnak, amit az ad�s kamatk�nt fizet a banknak, rendelkez�sre kell �llnia, hogy azt meg lehessen keresni, �jabb �s �jabb kamatfizet�sek c�lj�b�l. Van egy elm�let, ami nagyon n�pszer� a hitelez�k k�r�ben: mivel a bank a kamatbev�teleit m�k�d�si k�lts�geire, a bet�tesei kamataira �s a r�szv�nyesei osztal�k�ra k�lti, ez�rt el�g p�nz ker�l vissza a k�z�ss�ghez ahhoz, hogy teljes�teni lehessen a fizet�seket. Csak�gy, mint a teljes hi�nyr�l sz�l� elm�let, ez az elk�pzel�s is t�lzottan leegyszer�s�tett. K�pzelj�k el, mi t�rt�nne, ha �n, �n vagy egy bankrendszeren k�v�li int�zm�ny megkapn� ezt a doll�rt �s kamatra k�lcs�nadn�. Ekkor ugyanazzal a doll�rral egyszerre k�t hitelez�nek tartozn�nak, �s egyszerre k�t kamatk�lts�g kapcsol�dna hozz�. R�ad�sul, ha ezt a doll�rt a m�sodlagos hitelez� k�lcs�nadja, azt�n visszafizetik �s �jra k�lcs�nadja, akkor az els� hitel t�ker�sz�t nem lehet visszafizetni, csak egy m�sik k�lcs�nnel. Vehet�nk fel k�lcs�nt Peter-t�l, hogy kifizess�k Paul-t, �s Paul-t�l, hogy kifizess�k Peter-t? Ez �rdekes. Megtehetj�k, azonban minden alkalommal, mikor a p�nzt kik�lcs�nzik, kamatteher j�n l�tre, amit szint�n ki kell fizetni. Ha minden kamatterhet meg lehet keresni, akkor mindent vissza lehet fizetni. Erre alapozva mondja sok k�zgazd�sz �s a jelenlegi rendszer v�delmez�i, hogy nem j�het l�tre p�nzhi�ny, �s minden fizet�si k�telezetts�g teljes�thet�. Ez hamis garancia. P�ld�ul, ha a m�sodlagos hitelez�k visszatartanak valamennyit abb�l a p�nzb�l, ami ahhoz sz�ks�ges, hogy visszafizess�k a p�nzt l�trehoz� k�lcs�nt, akkor az eredeti k�lcs�nt soha nem lehet visszafizetni. A hi�ny miatt �jra �s �jra kamattal terhelt hitelt kell felvenni. Az �sszes hi�ny �ssze fog ad�dni, �s egy folyamatosan n�vekv�, soha vissza nem fizethet� ad�ss�g�llom�ny j�n l�tre. Emiatt kijelenthet�, hogy a rendszerbe ker�l� �sszes kamatteher extra terhet jelent az eg�sz rendszer sz�m�ra. Ez mindenkire hat�ssal van: a termel�kre, a korm�nyokra �s a fogyaszt�kra. A termel�knek ezt a pluszt �remel�ssel vagy az elad�sok n�vel�s�vel kell kitermelni. Azonban a nagyobb elad�s�rt zajl� verseny �ltal�ban az �rak cs�kken�s�vel j�r. �gy m�g tov�bb kell n�velni az elad�sokat, ami t�ltermel�shez, �s v�g�l a piac tel�t�d�s�hez vezet. Ez eredm�nyezhet munkahelymegsz�n�seket, �zembez�r�sokat �s cs�d�ket. A korm�nyoknak ad�emel�st kell v�grehajtaniuk. De a magasabb ad�teher p�nzt von el a termel�gazdas�gt�l, aminek az eredm�nye kevesebb ad�bev�tel lesz, ami azt�n sz�ks�gszer�en megn�veli a korm�ny hitelfelv�tel�t, ami m�g t�bb kamatterhet eredm�nyez. A fogyaszt�k sz�m�ra ez a plusz teher azt jelenti, hogy m�sod�ll�st kell v�llalniuk, vagy k�lcs�nt kell felvenni�k, hogy fizetni lehessen a kor�bbi ad�ss�gokat, vagy a tartoz�saikat csak hosszabb id� alatt tudj�k visszafizetni. Azonban az �ll�shelyek�rt folytatott verseny alacsonyabb b�reket eredm�nyez, a hosszabb id�tartam alatt t�rt�n� t�rleszt�s pedig elk�peszt�en megn�veli a kamattartoz�st. Term�szetesen hitellel visszafizetni a kor�bbi ad�ss�gokat olyan, mint egy lyukat m�g t�bb lyukkal bet�mni. Itt tartunk most. A termel�k nem tudnak t�bbet eladni, mert a fogyaszt�k nem rendelkeznek el�g v�s�rl�er�vel. A korm�nyok cs�kkentik az ad�kat, nem pedig emelik, abban a rem�nyben, hogy serkentik a fogyaszt�st. A fogyaszt�k re�lj�vedelme korl�tozott vagy cs�kken a munkalehet�s�gek besz�k�l�se miatt. Ebb�l k�vetkezik, hogy a kamatterhek n�veked�se a p�nzrendszerben p�nzhi�nyt eredm�nyez. Itt az ideje, hogy megoldjuk a v�gtelen p�nzn�veked�s probl�m�j�t. Erre az�rt van sz�ks�g, mert a term�szetes er�forr�sok korl�tot szabnak a termel� gazdas�gnak. A termel� gazdas�g c�lja a val�s sz�ks�gletek kiel�g�t�se, �s nem tud l�p�st tartani a mesters�ges p�nzgazdas�g ig�nyeivel, melynek profit�hs�ge v�gtelen, �s a val�di vil�g term�szetes korl�tait semmibe v�ve m�k�dik. <i>A v�g n�lk�li n�veked�s majd megoldja</i> Az az elm�let, hogy mindig van el�g p�nz a kamatok fizet�s�re, egy eleg�ns leegyszer�s�t�s. Ahhoz, hogy egy ilyen �ll�t�s igaz legyen, 100 sz�zal�kosan igaznak kell lennie. Ez lehetetlen. Egyfel�l a m�sodlagos hitelez�k (akik nem bankok) teszik ki a hitelez�k jelent�s r�sz�t. Kamatot sz�molnak arra a p�nzre, ami m�r eleve kamattal terhelt. Ezen t�lmen�en l�tezik egy kultur�lis elv�r�s is. Mindenki, akinek p�nze van, elv�rja, hogy az t�bb p�nzt termeljen. Azt a p�nzt, amit el kell k�lteni ahhoz, hogy az eredeti k�lcs�nt felvev� megkereshesse, ink�bb kamattal k�lcs�nadj�k vagy nyeres�g�rt befektetik. Ez�rt meg�llap�thatjuk: annak a k�t felt�telnek, amelynek teljes�lnie kell ahhoz, hogy az �sszes ad�s ki tudja fizetni a t�ketartoz�s�t plusz a kamatait, ami v�glegesen megsz�nteti az ad�ss�gukat, nem teljes�l a jelenlegi rendszerben. A jelenlegi rendszerben semmilyen korl�toz�s nincs a k�lcs�nb�l sz�letett p�nzek �jra k�lcs�nad�s�ra vonatkoz�an, �s a bankok nincsenek arra k�telezve, hogy a kamatokb�l sz�rmaz� profitjukat ezzel lehet�v� t�ve sz�mukra, hogy megsz�ntess�k az ad�ss�gaikat. �ppen ellenkez�leg, a bankok befektetik ezt a profitjukat, hogy m�g tov�bbi profitot szerezzenek. �s nem csak a bankok okozz�k a probl�m�t. B�rki, aki fogja a p�nz�t �s elkezdi g�rgetni, mint egy h�labd�t, azzal a c�llal, hogy m�g t�bb p�nz szerezzen, az ad�sok k�r�ra cselekszik, akik nem fognak elegend� p�nzt tal�lni az ad�ss�gaik rendez�s�hez, csak �jabb ad�ss�gok �r�n. �s term�szetesen a legnagyobb h�goly�k fogj�k �sszegy�jteni a legt�bb havat. Ahogy a mond�s tartja: a gazdag gazdagabb lesz, a szeg�ny pedig szeg�nyebb. A mindennapi termel� gazdas�g alacsonyabb szintjein l�v� ad�sok p�nzsz�ks�glete feljebb v�ndorol, hogy kaszin� p�nzk�nt szolg�ljon a val�s�gt�l elrugaszkodott p�nz�gyi nyeres�gek vil�g�ban. Ez egy olyan vil�g, ahol a tranzakci�k puszt�n sz�mokra t�rt�n� fogad�sok m�g nagyobb sz�mok el�r�se �rdek�ben. Ennek m�r alig van, vagy egy�ltal�n nincs k�ze a val�s sz�ks�gletek kiel�g�t�s�hez. Ma a legt�bb p�nz egy olyan helyen cser�l gazd�t, amit legink�bb kaszin�-gazdas�gnak lehet nevezni. Devizapiacok, sz�rmaz�kos term�kek �s a t�bbi olyan befektet�si eszk�z, amellyel a bankok �s befektet�si alapok j�tszanak, a maxim�lis profit el�r�se �rdek�ben. P�ld�ul a devizapiacokon egy h�t alatt gazd�t cser�l� p�nz mennyis�ge meghaladja a vil�gon egy �v alatt el��ll�tott �ruk �s szolg�ltat�sok �rt�k�t. Ez a p�nz folyamatosan �ramlik a spekul�nsok k�z�tt, akik mes�s nyeres�geket rem�lnek az �rfolyamv�ltoz�sokt�l. Ilyen csak a kaszin�-gazdas�gban l�tezik. A minden�tt jelen lev� kamat milyen szinten jelent visszafizethetetlen terhet? Ezt csak �gy tudn�nk pontosan meghat�rozni, ha k�vetn�nk a vil�g �sszes p�nz�nek az �tj�t. Mivel ma t�bb mint 6 milli�rd ember k�lt, keres, ad k�lcs�n �s k�r k�lcs�n, a vil�g p�nzmozg�sai legal�bb olyan �sszetettek, mint az �ce�n mozg�sa. Lehetetlen pontosan �tl�tni. Az ir�nyvonal nagyon egyszer� �s vil�gos... m�g mindig a r�gi n�ta. A gazdagok egyre t�bb p�nzt tesznek be a "kaszin�-gazdas�gba", amihez az egyszer� k�lcs�nfelvev�knek nincs hozz�f�r�s�k. Az egyetlen megold�s a rendszer fizet�k�pess�g�nek fenntart�s�hoz az, hogy egyre t�bb p�nzt kell l�trehozni. Mivel a p�nz ad�ss�g l�trehoz�s�val keletkezik, a t�bb p�nz m�g t�bb ad�ss�g l�trehoz�s�t jelenti. Ehhez b�rmi �ron k�lcs�n�zni kell ak�r rossz ad�sok sz�m�ra, �ri�si biztons�gi- �s h�bor�s kiad�sokra, �s fizet�sk�ptelen bankok "megment�s�re". <i>Mit fogsz kezdeni ezzel?</i> Most vizsg�ljuk meg, hogy a hitel k�rforg�sa hogyan kapcsol�dik - az �zleti ciklus n�ven ismert - fellend�l�sek �s visszaes�sek jelens�g�hez. A hitel k�rforg�st �gy �rhatn�nk le: a kezdeti p�nzk�lt�s gazdas�g�l�nk�t� hat�ssal b�r. Ezt infl�ci� k�veti, mivel az �j p�nz h�g�tja a p�nzk�n�latot. V�g�l j�n a defl�ci�, mivel a k�lcs�nt�rleszt�s folyamatosan megsz�nteti a t�ker�szt, �gy cs�kken a forgalomban l�v� p�nz mennyis�ge. Ameddig az egyes hitelciklusok nem esnek egybe, a k�rforg�sok kiegyenl�thetik egym�s hat�s�t, emiatt egy el�g stabil p�nzmennyis�g j�n l�tre, t�rhet�en stabil �rakkal, b�r a p�nzmennyis�get folyamatosan n�velni kell. Eml�kezz�nk vissza: a kamat fizet�s�hez sz�ks�ges p�nzmennyis�get a rendszer nem �ll�tja el�. �gy m�k�dik ma a gazdas�g. A defl�ci�s spir�lok elker�l�se �s az infl�ci� m�g toler�lhat� szinten tart�sa jelenti a gazdas�g ir�ny�t�s�nak m�v�szet�t. R�viden ezt �gy is h�vj�k, hogy az "�rstabilit�s" el�r�se. Azonban ha egy pillant�st vet�nk az USA doll�r XX. sz�zadi v�s�rl�erej�nek alakul�s�ra, r�gt�n l�that�, hogy mit is jelent az �n. "�rstabilit�s". A doll�r l�nyeg�ben a teljes �rt�k�t elvesz�tette (96%), �s ez gyorsul� �temben folytat�dik. Az �rstabilit�st teh�t nem �rt�k el. Nincs sz�ks�g pszichol�gus diplom�ra annak meg�rt�s�hez, hogy az emberi term�szet mik�nt k�pes az egyedi k�lcs�n k�rforg�s�t az �zleti ciklus kollekt�v jelens�g�v� alak�tani. Egyszer�: ha valakin azt l�tj�k, hogy fejl�dik �s j�l megy neki a k�lcs�nfelv�tel - a vele j�r� n�veked�s k�vetkezt�ben -, akkor m�sok is magabiztosan k�vetik majd a p�ld�j�t. A l�lektani hat�sok mellett l�thatjuk: ha egy �zlet hitel hat�s�ra beindul, akkor a besz�ll�t�knak �s az �rt�kes�t�si partnereknek is fejleszteni�k kell, k�l�nben elvesz�tik az �zletet azokkal szemben, akik v�llalj�k a fejleszt�seket. Ugyanez a ny�jhat�s �rv�nyes�l akkor is, ha rosszak a kil�t�sok, �s emiatt sz�k�l a hitelfelvev�k k�re. �gy j�l kisz�m�that�, hogy az egyes hitel k�rforg�sok magukt�l k�vetik egym�st, ahelyett, hogy v�letlenszer�en sz�tsz�r�dn�nak. Amikor ez nagyobb m�rt�kben zajlik, akkor ezt �gy h�vjuk, hogy �zleti ciklus, ami az egyes hitel k�rforg�sok �sszead�d� hat�s�b�l sz�rmazik. �sszefoglalva elmondhat�, hogy �lland� az infl�ci�, �s egy olyan f�gg�s�gi viszony j�n l�tre, hogy a bankoknak n�velni�k kell a p�nzmennyis�get a v�gs� soron kifizethetetlen kamatteher fizet�se �rdek�ben. Az eredm�ny: egyre gyorsul� m�rt�k� ad�ss�gcsapda �s egy �rt�k�t vesz�t� p�nz. Az egyetlen alternat�va a gazdas�gi �sszeoml�s, amit t�rsadalmi z�rzavar vagy h�bor� k�vet. Ez a rendk�v�l eg�szs�gtelen helyzet megm�rgezi a t�rsadalmat, �s minden szinten nagy k�rt okoz. Nincs p�nz: garant�lt j�vedelemre, TB-re, infrastrukt�ra karbantart�sra. Olyanok vagyunk, mint a drogf�gg�k, csak mi nem t�bb �s t�bb heroint akarunk, hanem t�bb �s t�bb hitelt, addig, am�g a k�z�ss�gi hitelfelv�teli �s visszafizet�si k�pess�g�nk ki nem mer�l. Emiatt �j piacokra kell kiterjeszteni a hitelkihelyez�sek gyakorlat�t. Ez l�nyeg�ben egy p�nz�gyi k�nyszer�t�s, ami a vil�gon mindenkit egyre m�lyebben elad�s�t. 2008-ra az Egyes�lt �llamokban - a folyamatos elad�s�t�s k�vetkezt�ben - a teljes ad�ss�g�llom�ny el�rte az 53 ezer milli�rd doll�rt, ami az orsz�g �ves nemzeti bev�tel�nek az �tsz�r�se. A vil�g n�pei boldogok a hitel�gyletek v�geredm�ny�vel kapcsolatban? Val�sz�n�leg nem. Nagyon kevesen tudj�k, hogy ezek a probl�m�k honnan erednek. A modern bankrendszer nehezen nyomon k�vethet� p�nzhamis�t�sra �s rejtett ir�ny�t�sra �p�l. �s mi a helyzet a bankokkal? Mire jutottak a bankok ezzel a rendszerrel? El�sz�r is, csup�n t�red�k�re van sz�ks�g�k annak a p�nznek, amit l�tsz�lag k�lcs�nadnak, �gy �ri�si bev�telre tesznek szert a fogyaszt�i- �s jelz�logk�lcs�n�k kamatai r�v�n. M�sodsorban, a hitelmonop�lium k�vetkezt�ben nagy mennyis�gben tudnak v�llalati- �s �llamk�tv�nyeket v�s�rolni, aminek folyt�n megszerezt�k az ir�ny�t�st a korm�ny �s az ipar felett. Harmadr�szt, az elker�lhetetlen cs�d�k k�vetkezt�ben �s v�g�l, legrosszabb esetben, ha a k�lcs�nfelvev�k t�megesen jelentenek cs�d�t, ami nagy vesztes�geket okoz a bankoknak, a korm�nyok a p�nzrendszer megment�se �rdek�ben sok milli�rd doll�ros t�mogat�st adnak a bankoknak. �s mib�l fizetik a bankment� akci�kat? �gy van... m�g t�bb ad�ss�gb�l, amit az ad�fizet�k fizetnek meg. R�ad�sul az eg�sz m�veletet �gy hajtj�k v�gre, hogy a legt�bb �ldozat m�g csak nem is tud r�la. Az ember azt gondolhatja: "lennie kell egy t�rv�nynek" Nos, az van. Akkor egy ilyen rendszer hogyan v�lhatott egy�ltal�n t�rv�nny�? Ennek megv�laszol�s�hoz visszamegy�nk a 17. sz�zadi Angli�ba. "Amikor emberek egy csoportja sz�m�ra a fosztogat�s �letform�v� v�lik, akkor id�vel l�trehozz�k maguknak azt a jogi rendszert, ami feljogos�tja �ket erre; �s az erk�lcsi t�rv�nyt, ami megkoron�zza azt." Frederic Bastiat, 1801-1850, politol�gus-k�zgazd�sz A jobb haj�k kifejleszt�s�vel �j felfedez� utak v�ltak lehets�gess�. A kereskedelem gyorsan n�vekedett. A kereskedelemben - k�l�n�sen a nagy t�vols�got �t�vel� �s hossz� ideig tart� �gyletek eset�ben - az �r�sos szerz�d�sek egyre fontosabbakk� �s kifinomultabbakk� v�ltak. Az angol polg�rjog m�r r�gen meghat�rozta, hogy egy szerz�d�s csak akkor �rv�nyes�thet�, ha abban valami val�s �rt�k cser�l gazd�t. Az �ru vagy a tulajdonjog �tad�sa volt a csere�gyletek igazi tartalma, �s a b�r�s�g ennek a megt�rt�nt�t vizsg�lta, nem csak a szerz�d�s sz�veg�t. A b�r�s�g semmisnek �t�lte azt a szerz�d�st, amelyben nem volt ellenszolg�ltat�s - azaz val�di term�k vagy tulajdonjog. Sz�val egy szerz�d�s, amelyben egy k�lcs�nfelvev� fedezetk�nt felaj�nl egy aut�t, ami nem az �v�, cser�be a bank fizet�si �g�ret��rt, m�g csak nem is min�s�l szerz�d�snek. Egyetlen b�r�s�g sem szerezne neki �rv�nyt. Ezen k�v�l, vit�s esetben csak olyan valaki perelhette be a m�sik felet a teljes�t�ssel kapcsolatban a polg�ri t�rv�ny szerint, aki ellenszolg�ltat�st ny�jtott a tranzakci� sor�n azaz "lesz�ll�totta az �rut". Ez a jog nem sz�llhatott �t egy harmadik f�lre. Mikor a korai keresked�k szem�lyesen vettek r�szt a felfedez� utakon, �s �rukat vittek magukkal, akkor azokat a term�keket otthon v�s�rolt�k meg az ott forgalomban l�v� p�nz�rt, majd onnan t�vol k�lf�ldi p�nz�rt adt�k el �ket. Azt�n k�lf�ldi �rukat vehettek k�lf�ldi valut�val, majd hazahozt�k az �rukat, �s helyi p�nz�rt adt�k el azokat. Egyszer� k�plet. De ahogy a kereskedelem egyre kifinomultabb lett, a keresked�k ink�bb otthon maradtak, �s haj�kat b�reltek a sz�ll�t�sokhoz. Ez megadta a keresked�knek azt a szabads�got, hogy k�l�nb�z� forr�sokb�l szerezzenek be k�lf�ldi �rukat, nem csak onnan, ahov� az otthoni �ruikat export�lt�k. Ebb�l ad�dott egy probl�ma. Az export�lt �ruk�rt k�lf�ldi p�nzben fizettek, amit m�shol kellett elk�lteni. Az �rm�k sz�ll�t�sa a lop�sok miatt kock�zatos volt, �s vesz�tettek az �rt�kb�l m�s p�nzre t�rt�n� �tv�lt�skor is. A t�voli fizet�sek probl�m�j�t a v�lt�k haszn�lata oldotta meg. A v�lt� kibocs�t�ja arra sz�l�tja fel a v�lt� c�mzettj�t, hogy egy meghat�rozott �sszeget fizessen meg a kedvezm�nyezettnek, akit a v�lt�n felt�ntettek. Ezeket al��r�ssal hiteles�tett�k, �s az eredeti szerz�d� feleken k�v�l senki sem �rv�nyes�thette a b�r�s�gon. �gy egy rabl� vagy egy k�v�l�ll� nem vette haszn�t. Val�sz�n�leg felt�nt, hogy ez volt a csekk el�fut�ra. �n, a kibocs�t� utas�tom a bankot - a c�mzettet, hogy fizessen a csekken felt�ntetett kedvezm�nyezettnek egy bizonyos p�nz�sszeget. Ez egy j� megold�s volt olyan tranzakci�kn�l, ahol a felek ismert�k egym�st. A v�lt�t t�voli helyen t�rt�n� �rmekifizet�sekre haszn�lt�k. De a keresked�k m�g nagyobb rugalmass�gra v�gytak. Azt akart�k, hogy a v�lt�kkal sz�mos keresked� k�z�tt tudjanak fizetni a p�nzhez hasonl�an. Ahhoz, hogy ez m�k�dj�n, az kellett, hogy a v�lt�t a harmadik f�l elfogadja �s kik�nyszer�thesse. Ahogy l�tjuk, ez volt az a pillanat a jogt�rt�nelemben, amikor megadt�k a bankrendszernek azt a jogosults�got, amivel m�g ma is rendelkezik. Egy harmadik f�l, aki becs�letesen jutott egy v�lt�hoz, amely m�r elszakadt az eredeti ad�sv�telt�l, nem rem�lhette, nem is volt r� joga, hogy egy b�r�s�g el�tt megv�dje annak �rv�nyess�g�t �s behajtsa a kintl�v�s�geket. Emiatt a v�lt�k elfogadhatatlan kock�zatot jelentettek egy harmadik f�l sz�m�ra. Az�rt, hogy a v�lt�kat garant�ltan haszn�lni lehessen a harmadik f�l sz�m�ra is - l�nyeg�ben ugyan�gy, mint a p�nzt -, a v�lt�kkal kapcsolatban a polg�rjog gyakorlat�t f�lre kellett tenni. Angli�ban egy sor jogi d�nt�s sz�letett 1664 �s 1699 k�z�tt, ezzel a v�lt�t harmadik f�l sz�m�ra is �rv�nyes�thet�v� tett�k. Ha egy harmadik f�l szerzi meg a v�lt�t j�hiszem�en ellenszolg�ltat�s�rt cser�be, �s nem �ll fenn csal�s esete, illetve az elad� jogszer�en �rt�kes�tette azt, akkor a v�lt� automatikusan �rv�nyess� v�lt, �s b�r�s�g �ltal �rv�nyes�thet� lett annak al��r�j�val szemben. Mit jelentett ez a v�ltoz�s? Azt, hogy a v�lt�t �rt�kes�t�s ut�n is szab�lyszer�nek kellett tekinteni. A v�lt� �s minden al��r�ssal ell�tott fizet�si �g�ret - a csekket lesz�m�tva - �truh�zhat�v� �s b�r�s�gon �rv�nyes�thet�v� v�lt, a keresked�k k�v�ns�g�nak megfelel�en. Az�ta az ad�ss�gr�l sz�l� szerz�d�seket el lehet adni, mint a val�di dolgokat, �gy egyszer�bb� v�lt az �zletmenet. �j piac ny�lt a profitles�k sz�m�ra - a v�lt�k kereskedelme. Megsz�letett az ad�ss�ggal t�rt�n� �zletel�s. A t�rv�nyi v�ltoz�snak m�g egy hat�sa volt. Lehet�v� tette a tr�kk�z�st, s�t azt is, hogy valakit egy t�rv�nyileg k�telez� fizet�si �g�rv�ny al��r�s�ra k�nyszer�tsenek. Ha egy harmadik szem�ly j�hiszem�en megv�s�rolta azt a fizet�si �g�rv�nyt, akkor az b�r�s�g el�tt �rv�nyes�thet�v� v�lt. V�g�l ez a rendszer az Egys�ges Kereskedelmi T�rv�nyk�nyv egyik alapelv�v� v�lt. Ez a t�rv�ny szab�lyozza az �zleti �letet az USA-ban �s l�nyeg�ben az eg�sz vil�gon. Ezzel a teljes ad�- �s p�nzrendszer az Egys�ges Kereskedelmi T�rv�nyk�nyv hat�lya al� ker�l. 1996-os US Federal Tax Lien t�rv�ny Gondoljunk csak bele. Ha az utc�n vesz�nk egy lopott laptopot, akkor b�nt k�vet�nk el. Nem sz�m�t, hogy tisztess�ges �rat fizett�nk, �s nem tudtunk arr�l, hogy lopott a holmi. A b�r�s�g vissza fogja adni az �rut a jogos tulajdonos�nak. Mi, v�s�rl�k, f�ggetlen�l att�l, hogy �rtatlanok vagyunk vagy sem, elvesz�tj�k a p�nz�nket, �s m�g meg is b�ntethetnek. De ha egy bank�rt�l k�lcs�nszerz�d�st vesz�nk, �s j�hiszem�en val�di �rt�ket adunk cser�be, nem sz�m�t, hogy a hitelszerz�d�s esetleg csal�rd fondorlattal sz�letett. B�rki is volt az al��r�, a kereskedelmi szerz�d�sek t�rv�ny�nek �rtelm�ben fizetnie kell, �s ennek a k�vetel�snek a b�r�s�g �rv�nyt is fog szerezni. Manaps�g az ad�ss�gszerz�d�sek sz�mtalan form�ban keletkeznek, f�leg k�lcs�n�kk�nt �s jelz�loghitelekk�nt. Fontos megjegyezni, hogy amint a polg�ri jog eme korl�toz�sait megsz�ntett�k, l�trehozt�k az els� olyan bankot (Bank of England), ami �llami felhatalmaz�ssal �ll�tott el� a leveg�b�l p�nzt. Az �j t�rv�nyek t�k�letesen illenek a k�pbe, amivel az �j bank "�res" szerz�d�s�t �rv�nyes�ti az �gy nevezett "k�lcs�nfelvev�vel" szemben. A bank az �sszes leveg�b�l el��ll�tott p�nz ut�n szedett kamatb�l hasznot h�z. William Paterson, a Bank of England alap�t�ja Azok, akik felismert�k bankhitel�k val�di term�szet�t, �s b�r�s�gon megt�madt�k ad�ss�gszerz�d�s�k �rv�nyess�g�t, csal�d�ssal tapasztalt�k, hogy a kereskedelmi szerz�d�sekr�l sz�l� t�rv�ny, m�g mindig az els� sz�m� v�d�b�sty�ja az ad�ss�gp�nznek. A bank eladhatja a hitelszerz�d�st egy harmadik f�lnek, aki sok esetben a bank egy le�nyv�llalata. A b�r�nak csak az sz�m�t, hogy ki birtokolja a dokumentumot, mi a tartalma �s kinek az al��r�sa szerepel rajta. Nem sz�m�t, hogy a bank nem t�j�koztatta a k�lcs�nfelvev�t a k�lcs�nszerz�d�s l�nyeg�r�l, �s nem is l�tezett a bank �ltal hitelbe adott p�nz. �t csal�rd cselekedet Nyomoz�sunk alapj�n �gy t�nik, hogy a mai banki gyakorlat a polg�rjog �s a j�zan �sz t�bbrendbeli megs�rt�s�n alapul. Az els� jogs�rt�s, hogy a k�lcs�nfelvev� olyan t�rgyat aj�nl fel z�logk�nt, ami m�g nem is az �v�. A bank pedig b�nr�szes, mert az �ltala l�trehozott hitelp�nz fedezetek�nt elfogadja ezt a csal�rd �g�retet. A m�sodik jogs�rt�s az, hogy a bank titokban tartja a szerz�d�s igazi term�szet�t. A bank k�lcs�nnek nevezi, �gy elhiteti a k�lcs�nfelvev�vel, hogy l�tez� p�nzt kap. De a bank nagyon j�l tudja, hogy csak egy �j fizet�si �g�rv�nyt ny�jtott �t, amit egyszer�en bep�ty�gtek a sz�m�t�g�pbe. Egy �g�ret, amit val�sz�n�leg sosem kell majd teljes�teni. Harmadr�szt a k�lcs�nszerz�d�snek �rv�nytelennek kellene lennie, mivel a lehetetlen szerz�d�sek jogilag �rv�nytelenek. A bank egy lehetetlen szerz�d�st hoz l�tre, mivel nem l�teznek azok a felt�telek, melyek sz�ks�gesek ahhoz, hogy a k�lcs�nfelvev� vissza tudja fizetni a t�k�t �s a kamatot. Ha a rendszer nem k�nyszer�ti ki a t�ke �s a kamat 100 %-os �jrahasznos�t�s�t, akkor lesznek olyan k�lcs�nfelvev�k, akik a rendszerb�l ad�d� p�nzhi�ny miatt fizet�sk�ptelenek lesznek �s elvesz�tik a fedezet�ket. A negyedik: a term�szeti t�rv�nyek �th�g�sa. Ennek okoz�ja a szerz�d�sjog, ami automatikusan �truh�zza b�rmely szerz�d�s jogc�m�t arra a harmadik f�lre, akinek ellenszolg�ltat�s�rt cser�be eladj�k a szerz�d�st. Ez megs�rti azt az alapelvet, hogy senki nem adhat nagyobb jogc�met valaminek, mint amivel maga rendelkezik. Val�sz�n�leg a legnagyobb csal�s az, hogy a legt�bb ember, aki val�di �rt�ket �ll�t el�, el van ad�sodva �s ki van t�ve annak a vesz�lynek, hogy a bank, aki fizet�si �g�retekb�l �ll�t el� p�nzt, elvesz t�le mindent, ami�rt dolgozott. Mindez hova vezet? Egy olyan gazdas�g foglyai vagyunk, amelynek egyre gyorsabban kell n�vekednie, hogy l�p�st tarthasson az �r�kk� n�vekv� p�nzmennyis�ggel, k�l�nben a rendszer �sszeomlik. A jelenlegi p�nzrendszer nem veszi tudom�sul, hogy a bolyg� nyersanyagtartal�kai �s hullad�k felvev� k�pess�ge korl�tot szabnak a val�di gazdas�g sz�m�ra. Bolyg�nk egy v�ges rendszer, ez�rt egy�rtelm�, hogy a gazdas�g nem n�vekedhet folyamatosan gyorsul� m�rt�kben. A mai p�nzrendszer olyan, mint a F�ktelen�l c. film sz�guld� aut�busza. Nem lassulhat le, mert k�l�nben felrobban a be�p�tett bomba. S�t a mi helyzet�nk m�g rosszabb, mivel az elad�s�t�snak �r�kk� gyorsulnia kell, k�l�nben az eg�sz gazdas�g �sszeomlik. A v�gtelens�gig gyorsul� n�veked�s eszm�je a modern k�zgazdas�gtan legnagyobb t�vhite, egy f�sv�nys�g sz�lte v�gzetes �tver�s. A gazdas�g, a t�rsadalom �s a k�rnyezet soha nem l�tott m�rt�k� �sszeoml�sa elker�lhetetlen, �s ez a p�nzrendszer k�ptelen ezt kezelni. Nem csoda, hogy a p�nzreformerek a vil�g minden t�j�n az eg�sz p�nzrendszer alapokr�l t�rt�n� �jj��p�t�se mellett kardoskodnak. A banki �zletmenetben nincs sz�lh�moss�g, a banki �zletmenet maga a sz�lh�moss�g. Tim Madden, p�nzt�rt�n�sz �s fogyaszt�v�d� Sz�val mi a megold�s? Sokan javasolj�k a visszat�r�st az aranyfedezet� p�nzhez. �gy �rvelnek, hogy az arany az igazi p�nz, mivel a term�szet�n�l fogva �rt�kes. Az alapelv az, hogy a p�nznek egy olyan �rucikknek kellene lennie, ami az�rt �rt�kes, mert kev�s van bel�le. Akik ezt a p�nzfelfog�st vallj�k, �gy tartj�k, hogy a p�nznek a korm�nyt�l f�ggetlen�l kell l�teznie. Egy m�sik elk�pzel�s szerint az �sszes embert k�pvisel� korm�nynak kell rendelkeznie a p�nzkibocs�t�s jog�val. A p�nzt �llami k�lt�sen kereszt�l, a k�z �rdek�ben kell kibocs�tani, a fedezet pedig az lenne, amire elk�ltik. Ha visszat�rn�nk az �llami p�nzkibocs�t�shoz, akkor a korm�nyoknak nem kellene t�bbet elad�sodniuk vagy kamatot fizetni�k. Term�szetesen a korl�tlan �llami k�ltekez�s k�vetkezt�ben �rt�ktelenn� v�lna a fizet�eszk�z. Az infl�ci� elker�l�se �rdek�ben a p�nz megsemmis�thet� lenne. Ezt ad�kkal, j�rad�kokkal �s haszn�lati d�jakkal lehetne megval�s�tani. A korm�nyzati k�ltekez�sek �s ad�k egym�st�l k�lcs�n�sen f�ggn�nek, �s t�k�letes egyens�lyban lenn�nek. Mindamellett az ad�z�s c�lja az �rstabilit�s el�r�se lenne, mivel a korm�nynak nem lenne sz�ks�ge ad�bev�telekre m�k�d�se finansz�roz�s�hoz. Az �vsz�zadok sor�n mind az aranyalap� rendszert, mind a k�l�nb�z� korm�nyzati p�nzrendszereket haszn�lt�k. Az aranyalap� rendszer a 20. sz�zadig uralkod� volt. Ez nem az�rt volt, mert a korm�ny �ltal l�trehozott p�nz nem m�k�d�tt. Abban az orsz�gban m�k�d�tt, ahol azzal lehetett fizetni az ad�kat, de a modern p�nzpiacok l�trehoz�s�ig a nemzetk�zi kereskedelmet aranyban kellett folytatni. R�ad�sul az arany nagyon r�g�ta szinte term�szetf�l�tti vonzer�vel b�r. T�bb ezer �vig �gy gondoltunk a p�nzre, mint �nmag�ban is �rt�kes dologra, mint amilyenek az arany�rm�k. Azonban nem csak �gy lehet gondolni a p�nzre. A f�ktelen ad�ss�gp�nz kor�ban ez m�r nem is helyes. A p�nz alapj�ban v�ve egy elk�pzel�s. Egy elk�pzel�s, amit az emberek tal�ltak ki, az�rt, hogy az egyszer� l�tfenntart�s fejlett civiliz�ci�v� v�lhasson. A p�nz fejl�d�se lehet�v� tette a munka szakosod�s�t, valamint az �ruk �s szolg�ltat�sok k�zvetett cser�j�t. A p�nz kialakul�sa az �rucser�b�l indult, majd j�tt az �rup�nz, azt�n j�ttek a p�nz�rm�k, majd a nemesf�mek pap�r �g�rv�nyei. Ezt felv�ltotta a pap�rp�nzre sz�l� digit�lis �g�rv�ny, ma pedig digit�lis �g�rv�nyekkel fizet�nk ki digit�lis �g�rv�nyeket. A hossz� fejl�d�s sor�n a c�l az volt, hogy a p�nz helyett a mind nagyobb rugalmass�got biztos�t�, k�nyelmes �s biztons�gos fizet�si �g�rv�nyeket haszn�ljuk. Az a gond ezzel a fizet�si �g�ret p�nzzel, hogy nagyszer� lehet�s�get biztos�t a csal�sra, hogy t�bb �g�retet hozzanak l�tre, mint amennyi val�di dolog van ezen �g�retek teljes�t�s�re. Van r� m�d, hogy olyan k�nyelmess� �s biztons�goss� tegy�k a val�di p�nzcser�t, mint a fizet�si �g�rv�nyek rendszer�t? Van. A digit�lis p�nz k�nyelmes �s biztons�gos, k�sz�nhet�en a m�r l�tez� titkos�t�si technol�gi�knak. Hogyan m�k�dik? K�pzelj�k el, hogy kiv�gjuk egy pap�r doll�r sorozatsz�m�t �s eldobjuk a pap�rt. Mi maradt? Egy digit�lis doll�r... egy digit�lis doll�r, amit elektronikus �ton el lehet utalni b�rhov� a vil�gon, ugyanolyan k�nnyen �s biztons�gosan, mint a fizet�si �g�ret doll�rt. B�r teljesen elektronikus, a digit�lis p�nz olyan, mint egy f�m �rme. Nem lehet egyszerre k�t helyen. Ebb�l ad�d�an az �g�retek megsokszoroz�sa megel�zhet� azzal, hogy minden kifizet�st k�szp�nzben bonyol�tanak, pap�rban vagy digit�lisban. Nincs sz�ks�g arra, hogy a digit�lis p�nzt a bankban tartsuk, mivel a biztons�g bele van k�dolva, �s az interneten kereszt�l utalhat�. Az azonnal �tutalhat� digit�lis p�nz sokkal intelligensebb funkci�kkal rendelkezik, mint b�rmelyik m�sik kor�bbi p�nz. P�ld�ul egy egyszer� matematikai programmal a p�nz meg tudn� hat�rozni a saj�t �rt�k�t, kiiktatva ezzel az emberi spekul�ci�t, manipul�ci�t �s hib�t. Nem semmi, ugye? Jelenleg is folynak a pr�b�lkoz�sok a p�nz�gyi rendszer t�rv�nyhoz�son kereszt�l t�rt�n� megreform�l�s�ra. Vannak kezdem�nyez�sek, mint a "P�nz�gyi Reform t�rv�ny" �s az Amerikai Monet�ris Int�zet P�nz�gyi t�rv�nye. Ezek r�szletesen le�rj�k, mik�nt lehet a p�nzkibocs�t�s kiz�r�lagos jog�t visszaadni a korm�nynak, �s ez�ltal korl�tozni a bankokat, hogy csak l�tez� p�nzt adhassanak k�lcs�n - �gy, ahogy a legt�bb ember szerint ez ma is t�rt�nik. B�r a r�szletekben elt�rnek, az �sszes ilyen reform javaslat - b�rmelyik orsz�gb�l is sz�rmazik - ugyanazon egyszer� elgondol�son alapul: A p�nzkibocs�t�s haszna a t�rsadalmat illeti meg. Jelenleg a p�nzt a t�rsadalom �rdekeinek figyelmen k�v�l hagy�s�val, a mag�nbankok profitja miatt hozz�k l�tre. A bankok szeretnek hatalmas p�nzeket l�trehozni ad�ss�g form�j�ban, mert min�l t�bb k�lcs�nt vesz�nk fel, ann�l t�bb kamatot szednek be, �s ezzel egyre gazdagabbakk� v�lnak. A folyamat sor�n a bankok egyre nagyobb ir�ny�t�shoz jutnak az egy�nek, az ipar �s a korm�ny f�l�tt is. A t�lzott p�nzmennyis�g hat�s�ra t�l gyakran j�nnek l�tre spekul�ci�s lufik, amikb�l a bennfentesek meggazdagodnak. Azonban l�thattuk, hogy ezek a lufik elker�lhetetlen�l kipukkadnak a folyamatosan n�vekv� kamatk�vetel�sek miatt. Emiatt nagyon sokan vesz�tenek, k�zt�k a korm�nyok is. A hatalmas ad�ss�gok �s a cs�kken� �llami bev�telek miatt eleve szorult helyzetben l�v� korm�nyok arra k�nyszer�lnek, hogy tov�bbi multimilli� doll�ros ad�ss�gba verj�k magukat, a probl�m�t okoz� bankok megment�se �rdek�ben. M�sk�l�nben elt�nne a p�nzrendszer�nk. Ez egy abszurd �s tragikus helyzet, mivel a korm�ny kamatmentes p�nzt is kibocs�thatna, amit infrastrukt�r�ra, oktat�sra vagy teljes k�r� eg�szs�g�gyi ell�t�sra lehetne k�lteni. A legt�bb ad�ss�gmentes p�nz b�rk�nt ker�lne a gazdas�gba, �s a t�rsadalom minden szintj�n megjelenne, amivel mindenki j�l j�rna. Ez a fajta p�nzb�s�g �jra meger�s�ten� a termel� gazdas�got; �s az emberek megtakar�t�sait, mint val�di, l�tez� p�nzt lehetne k�lcs�nadni. Alapvet�en a p�nz egy csereeszk�z, amit igazi �rt�kre cser�l�nk. Egy val�di �rt�kek n�lk�li vil�gban a p�nz nem �r semmit. Ahogy l�ttuk, a hitelt a val�di vil�g ny�jtja, nem a bank. Minden val�di �rt�k alapj�t az emberek �s a vil�g anyagi javai k�pezik. Ebb�l ad�d�an a p�nzteremt�s �s ennek haszna az embereket illeti, nem a mag�nbankokat. �s mi a helyzet a kamattal? Amint l�ttuk, a kamat egy sz�mtani probl�m�t okoz, amit csak h�rom m�don lehet megoldani. 1. fizet�sk�ptelens�g �s el�rverez�s. 2. a p�nzmennyis�g �lland� n�vel�se. 3. a kamatok 100 %-os visszaforgat�sa a p�nzforgalomba. De egy ilyen teljes visszaforgat�s csak a k�z�ss�g �rdek�ben m�k�d�, �llami bankrendszerrel val�s�that� meg. P�ld�ul a k�zhaszn� bankok kamatokb�l sz�rmaz� bev�teleit ki lehetne fizetni az �llampolg�roknak osztal�kk�nt, vagy ad�k helyett lehetne vele finansz�rozni a korm�nyt, mint ahogy ez sikeresen m�k�d�tt is a gyarmati Pennsylvania-ban. �s ez csak egy p�lda egy olyan t�rsadalomra, ami m�sk�nt szervezte p�nzrendszer�t. Mindig voltak alternat�v�k, �s most is vannak. A p�nz t�rt�nete megtan�totta nek�nk, hogy a p�nz �rt�k�nek val�di m�rc�je a p�nz hasznoss�ga. Sz�mos m�dszer l�tezik hasznos p�nz l�trehoz�s�ra. P�ld�ul a p�nz lehet egy egy�n fizet�si �g�rete, amelynek fedezete egy term�ke vagy szolg�ltat�sa. �gy m�k�dnek a helyi p�nzek, mint pl. a LETS rendszer �s az "id� doll�r". Jelenleg is t�bb ezer ilyen helyi p�nz l�tezik olyan helyeken, ahol a tagok megb�znak egym�sban, �s sz�m�thatnak a saj�t maguk �ltal kibocs�tott hitel t�rleszt�s�ben. A helyi p�nz �letment� lehet a hagyom�nyos bankrendszer �sszeoml�sa eset�n. Mikor p�nzhi�ny vagy hiperinfl�ci� miatt megakad a kereskedelem �s le�ll a gazdas�g, egy m�k�d� helyi p�nz �letben tudja tartani a helyi gazdas�got. Radik�lisan hangzanak ezek a javaslatok? Minden bizonnyal, viszont soha nem l�tott kih�v�sok �llnak el�tt�nk. Nem lehet tov�bb exponenci�lis n�veked�ssel fenntartani a monument�lis �s �lland�an n�vekv� ad�ss�got, az�rt, hogy elker�lj�k az eg�sz rendszer k�rtyav�rk�nt t�rt�n� �sszeoml�s�t. Ha nem v�ltoztatjuk meg gy�keresen a rendszert, n�vekv� vagyoni k�l�nbs�gekkel, puszt�t� ad�ss�ggal, bankcs�d�kkel, t�rsadalmi �s k�rnyezeti katasztr�f�kkal fogunk fizetni. �gy kell megv�ltoztatnunk a p�nz�gyi rendszer�nket, hogy az megfeleljen annak a j�v�k�pnek, ami m�r most is l�that�. El�sz�r meg kell vizsg�lnunk azokat a p�nzrendszereket, amelyek kezelni tudj�k a nagym�rt�k� gazdas�gi visszaes�seket, bele�rtve a t�meges �rverez�seket �s cs�d�ket. Mit tehet�nk most? Vil�gszerte vannak olyan emberek �s szervezetek, akik felismert�k a mai p�nzrendszer probl�m�it �s igazs�gtalans�g�t, akiknek munk�j�hoz csatlakozva el� lehet seg�teni a k�v�nt v�ltoz�sok el�r�s�t. Itt az id�, hogy besz�lj�nk a bar�tainkkal. A p�nz�gyi v�ls�g nagyszer� alkalom a tanul�sra. Mindenki sz�m�ra l�that�ak a mai rendszer ellentmond�sai, csal�sai �s v�gzetes hi�nyoss�gai, amikor az �llamok lap�tolj�k a p�nzt azoknak a cs�dbe ment bankoknak, akikt�l kor�bban k�lcs�nt vettek fel. De a megold�sok is megvannak, ha keress�k. Ez nem mehet �gy tov�bb. A jelenlegi rendszer foltozgat�sa nem ment meg minket. Radik�lis �s mindenkinek hasznot hoz� v�ltoz�sokra van sz�ks�g, nem pedig profitra �s egy sz�k csoport uralm�ra. Ehhez t�l kell l�pn�nk az idej�tm�lt elk�pzel�seken, helyre kell �ll�tani a bizalmat, �s szembe kell n�zni a teljes �talakul�s kih�v�s�val. H�v a val�s�g. P�nzzel nem lehet semmi�rt fizetni, soha nem is lehetett, �s ez a j�v�ben is �gy lesz. �sr�gi gazdas�gi alapt�tel, hogy az �rukat �s szolg�ltat�sokat csak �rukkal �s szolg�ltat�sokkal lehet megfizetni. Albert Jay Nock, Egy f�l�sleges ember eml�kiratai (1943) Amikor az utols� f�t is kiv�gtuk, az utols� foly�t is megm�rgezt�k �s az utols� halat is kifogtuk, csak akkor j�v�nk r�, hogy a p�nzt nem lehet megenni. Cree Indi�n k�zmond�s Ford�totta: asdfg, t1115, csiffger Ha b�rmilyen hib�t tal�lt�l a feliratban, k�rlek, jelezd a [email protected] c�men. t1115felirat.neobase.hu orgridea.org

Video Details

Duration: 1 hour, 17 minutes and 29 seconds
Country: Hungary
Language: English
Producer: Paul Grignon
Director: Paul Grignon
Views: 139
Posted by: leone510 on Oct 15, 2010

Money as Debt is a short animated documentary film by Paul Grignon about the monetary systems practiced through modern banking.

Caption and Translate

    Sign In/Register for Dotsub to translate this video.