Transcript for The Power Of Nightmares 01 Baby Its Cold Outside

In the past, politicians promised to create a better world.

They had different ways of achieving this.

But their power and authority came from the optimistic visions

they offered to their people.

Those dreams failed.

And today, people have lost faith in ideologies.

Increasingly, politicians are seen simply as

managers of public life.

But now, they have discovered a new role

that restores their power and authority.

Instead of delivering dreams

politicians now promise to protect us from nightmares.

They say that they will rescue us from dreadful dangers

that we cannot see and do not understand.

And the greatest danger of all is international terrorism.

A powerful and sinister network

with sleeper cells in countries across the world.

A threat that needs to be fought by a war on terror.

But much of this threat is a fantasy

which has been exaggerated and distorted by politicians.

It's a dark illusion

that has spread unquestioned through governments around the world

the security services, and the international media.

This is a series of films

about how and why that fantasy was created

and who it benefits.

At the heart of the story are two groups:

the American neoconservatives, and the radical Islamists.

Both were idealists

who were born out of the failure of the liberal dream

to build a better world.

And both had a very similar explanation

for what caused that failure.

These two groups have changed the world

Together, they created today's nightmare vision of a secret

organized evil that threatens the world.

A fantasy that politicians then found restored their power

and authority in a disillusioned age.

The Power of Nightmares

The Rise os the Politics of Fear

His name was Sayyed Qutb.

Qutb had been sent to the U.S. to study its educational system

and he enrolled in the local state college.

His photographs appear in the college yearbook.

But Qutb was destined

to become much more than a school inspector.

Qutb was going to develop a powerful set of ideas

that would directly inspire those

Quab azt hitte, hogy � a rejtett

vesz�lyes val�s�got l�tja

az �tlagos amerikai �let felsz�ne alatt.

Egy ny�ri este elment t�ncolni a helyi templom nagyterm�be.

K�s�bb azt �rta, hogy amit akkor l�tott

kitiszt�totta a l�tom�s�t.

Besz�lt arr�l, hogy a lelk�sz a gramofonj�n lej�tszotta

az egyik akkori big-band sl�gert a

"Kicsim, hideg van odakint"-et.

Eltomp�totta a f�nyeket, sz�val romantikus hangulatot teremtett.

�s k�s�bb Qutb azt mondta

"a mellkasok �sszesimultak, �tkarolt�k egym�s derek�t"

�s a terem megtelt v�ggyal �s szerelemmel."

A legt�bb ember sz�m�ra akik ezt a

t�ncot n�zt�k ez az �rtatlan fiatalkori boldogs�g k�pe volt.

De Qutb valami m�st l�tott benne?

A t�ncosok el�tte vesztett�k el a lelk�ket.

Azt hitt�k, hogy szabadok.

De val�j�ban

a saj�t �nz�s�g�k �s moh� v�gyaik rabjai.

Az amerikai t�rsadalom nem halad el�re

hanem visszafejl�dik.

Elk�l�n�lt l�nyekk� v�ltak

akiket az �llati �szt�neik vez�relnek.

Ezek a teremtm�nyek Qutb szerint

hogy megel�zi ,hogy ez az �nz� individualista kult�ra

a Chicagoi egyetemen.

mivel j�v�form�l� er�v� v�ltak

az neokonzervat�v mozgalomban

ami manaps�g uralkodik az USA korm�ny�ban.

Leo Strauss-nak h�vt�k.

Strauss egy rejt�lyes figura volt.

Nem engedte vagy interj�t k�sz�tsenek vele.

Szabadidej�ben loj�lis csapatokat szervezett a di�kokb�l.

�gy gondolta, hogy a vir�gz�

szabad t�rsadalom amiben �lnek

mag�ban hordozza a pusztul�s�nak magvait.

Nem adott interj�t vagy �rt politikai tanulm�nyokat

vagy szerepelt a r�di�ban.

Akkoriban m�g nem volt a TV elterjedt.

De azt akarta, hogy az iskola di�kjai

�gy l�ssanak mint �:

a nyugati liberalizmus nihilizmushoz vezet

�s az ez �ton t�rt�n� �talakul�s�nak m�r

a v�g�n�l tart ahol m�r nem lehet korl�tozni

vagy megv�deni.

Az �talakul�s ami minden dics�retest �s csod�latost kivesz

az emberi l�nyekb�l

�s torz �llatokk� v�ltoztatja �ket.

�llatokk� vagy beteg kis t�rp�k csord�j�v� v�ltozunk

megel�gedve a vesz�lyes �lettel

amiben semmi sem igazi �s minden megengedett.

Strauss �gy gondolta, hogy az egy�ni szabads�g liber�lis eszm�i

ahhoz vezetnek, hogy az emberek megk�rd�jelezik

az �sszes erk�lcsi �rt�k�ket.

Az embereket a saj�t �nz� v�gyaik vezeti

ami azzal vesz�lyeztet, hogy sz�tszakadnak a k�z�s �rt�kek

amik a t�rsadalmat �sszetartj�k.

Szerinte egy m�don lehetett meg�ll�tani ezt a folyamatot..

A politikusoknak olyan hatalmas �s �szt�nz� m�toszokat kell kre�lniuk

amiben mindenki tud hinni.

Lehet, hogy nem val�s�gosak de sz�ks�ges ill�zi�k.

Az egyik ilyen volt a vall�s,

a m�sik ilyen a nemzet m�tosza.

Az amerikai m�tosz az volt,

hogy a nemzetnek az a k�ldet�se,

hogy a gonosz er�ivel harcoljon a vil�g minden pontj�n.

Ezt a m�toszt amit Strauss tan�tott a di�kjainak

�sszefoglalta a kedvenc TV m�sora: Fegyverf�st

Strauss nagy rajong�ja volt az amerikai Tv-nek.

Fegyverf�st volt a nagy kedvence

Sietnie kellett haza a szemin�riumr�l

aminek 5:30-kor volt v�ge,

gyorsan megvacsor�zott

azt�n be�lhetett a sz�k�be

mire a Fegyverf�st kezd�d�tt.

�s �gy �rezte, hogy az egy j� m�sor.

Hasznos hat�sa volt az amerikai t�rsadalomra

mert a j� �s a rossz harc�t mutat be

mindenki sz�m�ra r�gt�n �rthet� m�don.

N�zz�k mi t�rt�nik!

Nem!

A h�snek feh�r kalapja volt,

gyorsabb volt a p�rbajban a rossz embern�l,

a j�fi� gy�z.

�s itt nem csak a j�fi� nyer

hanem az �rt�kek vil�gosak.

Ez Amerika!

Gy�zni fogunk a gonosz felett

ami megpr�b�l elpuszt�tani minket

�s a nyugati vil�g �rt�keit. J� �s rossz.

Leo Strauss m�sik kedvenc m�sora a Perry Mason volt.

Azt mondta a di�kjainak, hogy ez �sszefoglalja azt amit nekik

az elitnek tenni�k kell.

Nyilv�nosan hirdethette, hogy ezek a m�toszok

sz�ks�gesek Amerika megv�d�s�re a pusztul�st�l

de � mag�nak nem kellett hinnie benn�k.

Perry Mason m�s volt mint Fegyverf�st.

Egy nagyon ravasz ember, aki amint l�thattuk

nagyon erk�lcs�s �s hatalmas az intelligenci�ja.

A gyors �szj�r�sa menti meg a klienseit a vesz�lyekt�l

de be is csaphat minket, mivel okosabb n�lunk.

T�nyleg az igazat mondja? Tal�n az �gyfele b�n�s!

1950-ben Sayyed Qutb visszautazott Egyiptomba az USA-b�l.

� is elhat�rozta, hogy megtal�lja az utat az �nz�

individualizmus er�inek kord�ban tart�s�hoz.

�s ahogy utazott elkezdte elk�pzelni az �j t�pus� t�rsadalmat.

Ennek meglenn�nek az el�nyei a nyugati

tudom�nynak �s technol�gi�nak

de egy politikusabb iszl�m j�tszan� a f�szerepet, hogy az

individualizmust ellen�rz�s alatt tartsa.

Ez adn� a mor�lis alapot ami

megg�tolja, hogy az emberek �nz� v�gyai fel�lkerekedjenek.

De Qutb r��bredt,

hogy az amerikai kult�ra m�r el�rasztotta Egyiptomot

egy megt�veszt� �lomban tartva az embereket.

Azt gondolta, hogy sz�ks�ge van egy elit

csapatra akik kereszt�ll�tnak a szabads�g ill�zi�j�n

mint � Amerik�ban

�s k�pesek a t�megeket a fels�bb igazs�gokhoz vezetni.

A t�megeknek vezet�sre van sz�ks�g�k.

�s ennek a csoportnak a felel�ss�ge,

hogy kivezesse az embereket a s�t�ts�gb�l

az iszl�m f�ny�be.

Mivel a t�megek �sszeroppannak saj�t �nz� v�gyaik s�lya alatt

�s azt akarj�k, hogy ez az �lcsapat m�s legyen. Legyen tiszta,

tartson �ssze �s ker�lje el a korrupt szitu�ci�kat amint az

embereket visszaterelik az igaz �tra.

Visszat�r�sekor Egyiptomba Qutb politikai aktivista lett.

Csatlakozott a Muszlim Testv�ris�g nev� csoporthoz ami

azt akarta, hogy az iszl�m j�tsszon fontos szerepet

az egyiptomi t�rsadalom ir�ny�t�s�ban.

1952-ben

a Testv�ris�g t�mogatta Nasser �ltal vezetett forradalmat

amivel megd�nt�tt�k a Brit uralom utols� maradv�nyait.

De Nasser nagyon gyorsan vil�goss� tette,

hogy az �j Egyiptomban vil�gi t�rsadalom lesz

nyugati erk�lcsi norm�kkal.

Gyorsan sz�vets�get k�t�tt az USA-val.

�s a CIA meg�rkezett Egyiptomba, hogy megszervezze az �j rezsim

titkos szolg�latait.

Ezzel szembes�lve

a Muszlim Testv�ris�g szervezkedni kezdett Nasser ellen

�s 1954-ben Qutb-ot �s a testv�ris�g m�s vezet�it

letart�ztatt�k a titkosszolg�latok.

Ami t�rt�nt Qutb-bal

az hat�ssal volt az eg�sz vil�gra.

Ezen a 70-es �vekben k�sz�lt filmen

megmutatja mi t�rt�nt Nasser b�rt�neiben

az 50-es, 60-as �vekben.

Ez t�l�l�k vallom�sai alapj�n k�sz�lt.

A CIA �ltal kik�pzett k�nz�k

a Muszlim Testv�ris�g tagjait

a legkegyetlenebb k�nz�soknak vetett�k al�

Nasser hatalm�nak megd�nt�s�nek k�s�rlete miatt.

Egyszer

Qutb-ot �llati zs�rral kent�k be

�s egy cell�ba z�rt�k emberre t�mad�sra kik�pzett kuty�kkal.

A cell�ban sz�vrohamot kapott.

Sayyed Qutb egy fels�bbrend� szem�lynek tartotta mag�t.

Egy fontos iszlamista gondolkod�nak �s er�s jellemnek

�rezte mag�t.

�s �gy tov�bb.

De a nap v�g�re

mikor a katonai b�rt�nben volt

megadta nek�nk a titkos csoportjuk minden r�szlet�t

�s, hogy milyen utas�t�sokat kapott.

A legvesz�lyesebb ezek k�z�l az volt,

hogy �rassz�k el a N�lus eg�sz delt�j�t

hogy megfullassz�k a hitetlenek f�ldj�t.

Qutb t�l�lte de a k�nz�sok

er�sen radikaliz�lt�k a n�zeteit.

Eddig �gy hitte,

hogy a nyugati vil�gi eszm�ket

egyszer�en az �nz�s�g �s az elz�rk�zotts�g teremtette

ahogy azt az USA-ban l�tta.

De a k�nz�sok azt mutatt�k meg neki,

hogy ez a kult�ra az emberi l�nyek legbrut�lisabb

�s legkegyetlenebb form�j�t is elszabad�tja.

Qutb ekkor kezdett vizion�lni egy apokaliptikus j�rv�nyr�l

ami a nyugatr�l terjed sz�t az eg�sz vil�gra.

Ezt jahiliyah-nak nevezte - a barb�r tudatlans�g �llapota.

Az tette annyira sz�rny�v� �s alattomoss�,

hogy az emberek nem eszm�ltek r�, hogy megfert�z�dtek.

Azt hitt�k szabadok

�s a politikusok tov�bbvitt�k �ket

egy �j vil�gba.

De val�j�ban, visszafejl�dnek egy barb�r korszakba.

A jahiliyah-nak nagyon vesz�lyes lett a jelent�se

mivel nem csak a nyugati hatalmakb�l terjed ki hanem a

muzulm�nokb�l is - mint a hamis �ntudat v�dja -

A muszlimok megfert�z�dtek a jahiliyah-al

sz�val m�r bel�lr�l is fenyegette az iszl�mot.

K�v�l is �s bel�l is ott volt.

Ez v�szhelyzet volt

mert a jahiliyah �llapot

mindent �s mindenkit �tj�rt.

Ez megfert�zhette a fant�zi�nk hatalm�t.

�s azt se tudtuk, hogy betegek vagyunk.

Most m�r a materializmust im�djuk �s az individu�lis

igazs�got fel�be helyezz�k a val�di igazs�gnak.

Sz�val ez egy hihetetlen eposzi �tk�zet

ahol az iszl�mot minden fronton t�madj�k.

K�v�lr�l, bel�lr�l,

kultur�lisan, katonailag, gazdas�gilag, politikailag.

�s ezek a k�r�lm�nyek

a harc minden m�dj�t legitimiz�lj�k �s igazolj�k

�s val�j�ban term�szetes is

mivel ez Isten akarata a F�ld�n.

Qutb szerint, a jahiliyah ereje

olyan m�lyen hatolt be a muszlim lelkekbe,

hogy csak valami dr�mai m�don lehet �ket felszabad�tani.

A k�nyvsorozatban amit titokban �rt a b�rt�nben

majd onnan csemp�szt�k ki

Qutb feleleven�t egy forradalmi �lcsapatot ami felkel

�s megd�nti a vezet�ket

akik megengedt�k, hogy a jahiliyah megfert�zze az orsz�got.

Ez azt jelentette,

hogy ezeket a vezet�ket jogosan meg lehet �lni

mert korrump�l�dtak

�s nem muszlimok t�bb�, m�g ha azt is �ll�tj�k, hogy azok.

Ezzel szembes�lve Nasser eld�nt�tte, hogy elt�rli Qutb-ot �s az

ideol�gi�j�t, ez�rt 1966-ban Qutb v�d al� helyezt�k �rul�s�rt.

Ez az egyetlen film Qutb-r�l amint az �t�lethirdet�sre v�r.

Az �t�let el�re bor�t�kolhat� volt

�s 1966 augusztus 29-�n Qutb-ot kiv�gezt�k.

De az elk�pzel�sei t�l�lik.

A kiv�gz�s ut�n egy nappal egy fiatal

iskol�sfi� megalak�t egy titkos csoportot.

Abban rem�nykedett, hogy egy nap ez lesz az az �lcsapat

amiben Qutb elk�pzelt.

Ayman Zawhiri-nek h�vt�k

�s � lesz Osama Bin Laden tan�t�ja.

De amikor �gy n�zett ki,

hogy Sayyed Qutb elk�pzel�sei meghaltak �s el lettek temetve

Leo Strauss elk�pzel�se Amerika �talak�t�sr�l,

er�ss� �s befoly�soss� v�ltak

mivel a liber�lis politikai rend

ami a h�bor� �ta domin�lt az USA-ban kezdett �sszeomlani.

A t�rv�nyt �s a rendet megs�rtett�k Detroitban, Michiganben.

Rabl�s, fosztogat�s, gyilkoss�g.

Csak n�h�ny �vvel kor�bban.

Johnson eln�k olyan politik�t �g�rt

ami egy jobb vil�got hoz Amerik�nak.

Ezt a "Nagy T�rsadalomnak" nevezte.

A Nagy T�rsadalomban minden

gyereknek van lehet�s�ge, hogy tud�ssal gazdag�tsa elm�j�t.

Ez a hely az emberek v�rosa.

De most

Amerika t�rt�net�nek legdurv�bb zavarg�sai t�rtek ki

�s ezt az �lmot gy�l�let �s er�szak v�ltotta fel.

Egy prominens liber�lis �js�g�r� Irving Kristol

k�rd�seket kezdett feltenni,

hogy tal�n ezek a politikai elk�pzel�sek

okozt�k ezt a t�rsadalmi cs�d�t.

Ha b�rmelyik liber�list megk�rdezt�k 1960-ban

hogy ha ezt meg ezt meg ezt a t�rv�nyt,

meg minden t�rv�nyt elt�r�lj�k

mint ahogy el is t�r�lt�k a 60-as �s 70-es �vekben,

a drogfogyaszt�s, a b�n�z�s �s a jogs�rt�sek

emelkedni fognak vagy cs�kkenni?

Nyilv�n mindegyik azt mondta volna, hogy cs�kkenni.

�s mindegyik�k t�vedett.

�s ez egy olyan dolog

amivel a liber�lisoknak szembe kell n�zni�k.

Az � reformjaik voltak

�s nekik kellett v�llalniuk a felel�ss�get

amiatt amire nem sz�m�tottak �s nem tudt�k, hogy mit kezdjenek vele.

A 70-es �vek elej�n Irving Kristol egy ki�br�ndult

�rtelmis�gi csoport f� alakja lett Washingtonban.

Elhat�rozt�k, hogy megfejtik, hogy mi�rt

bukott meg az optimista liber�lis politika.

�s Leo Strauss te�ri�iban tal�lt�k meg a v�laszt.

Strauss ezt �gy magyar�zza, hogy a liber�lis eszme alapja a

"a hit az egy�n szabads�g�ban"

okozta a k�oszt

mert al��sta a k�z�s erk�lcsi �rt�kek alapjait

ami �sszetartotta a t�rsadalmat.

Az egy�nek a saj�t �nz� �rdekeiket hajtj�k

�s ez felt�tlen�l konfliktushoz vezet.

Ahogy n�tt a mozgalom

egyre t�bb fiatal di�k akik Strauss te�ri�it tanult�k

j�tt Washingtonba �s csatlakozott a csoporthoz.

Mint Paul Wolfowitz

aki a chicagoi egyetemen tanulta Strauss tanait

csak�gy mint Francis Fukuyama.

M�sok mint Irving Kristol fia William

a Harvardon tanulta Strauss tanait.

A csoportot innen kezdve ismerik neokonzervat�vokk�nt.

Sokan k�z�l�k nem kaphattak akad�mikus munk�t

mert a politikai tudom�nyos �s filoz�fiai int�zm�nyek

nem viszonyultak t�l bar�ts�gosan

ezekhez a meglehet�sen konzervat�v n�zetekhez.

Az az igazs�g, hogy sokan

akik Washingtonban v�geztek akad�mikusk�nt kezdtek.

�n �s Paul Wolfowitz is �gy tett �s

tagadhatatlanul nem voltak t�l j� kil�t�saink akad�mikusk�nt.

Amiben mind egyet�rtett�nk

az a liber�lis folyamatok

egyre ink�bb nyilv�nval�

k�ts�gbe von�sa volt.

A liber�lis demokr�ci�nak meggyeng�lt a filoz�fiai t�mogatotts�ga.

"Straussian"-ok akik Washingtonba j�ttek

nem hitt�k magukat Churchillnek vagy Lincolnnak

err�l biztos�tom, de a tettek valami

valami nemeset a k�z�letben �s a politik�ban

�s rengeteg k�l�nb�z� ter�leten megpr�b�ltak k�zrem�k�dni.

Az neokonzervat�vok idealist�k voltak.

Az volt a c�ljuk, hogy meg�ll�ts�k a t�rsadalom boml�s�t

Hitt�k, hogy a liber�lis szabads�g elszabadult.

M�dok akartak teremteni az emberek egys�ges�t�s�re

azzal, hogy k�z�s c�lokat adtak nekik.

Leo Strauss te�ri�inak bizony�ra nagy hat�sa

volt r�juk ennek a kivitelez�s�ben.

Azzal kezdt�k, hogy f�lt�masztott�k Amerika m�tosz�t,

hogy egy kiv�teles nemzet

aminek az a sorsa, hogy a gonosszal harcoljon az eg�sz vil�gon.

�s ebben az elgondol�sban

a gonosz forr�sa Amerika hidegh�bor�s ellens�ge volt:

a Szovjetuni�.

Mik�zben ezt csin�lt�k azt gondolt�k,

hogy nem csak �j �rtelmet �s

c�lt adnak az emberek �let�nek

hanem a j� demokr�ci�t el is terjesztik a vil�g minden r�sz�re.

Amerik�nak nem csak

bele kellett ebbe egyeznie

hanem k�pesnek kellet lennie j�t hozni

a vil�gnak �s fel�l kellett kerekednie

az amerikai t�rsadalom alap gyenges�gein

Egy t�rsadalom ami szenved, majdnem rohad

az � szavaikkal, a realatizimust�l, a liberalizmust�l,

�s az �nbecs�l�s �s a magabiztoss�g hi�ny�t�l.

�s az egyik f� projektj�k az volt a Straussian-oknak

a hidegh�bor� alatt,

hogy meger�s�ts�k az amerikaiak magabiztoss�g�t

�s az Amerik�ba vettet hit�ket

ami val�j�ban az egyetlen j� hatalom a vil�gon

amit t�mogatni kell k�l�nben a gonosz fog gy�zedelmeskedni.

De hogy ezt megtegy�k az neokonzervat�voknak le kellett

gy�zni�k a vil�g legnagyobb hatalommal b�r� ember�t.

Henry Kissinger volt Nixon eln�k k�l�gyminisztere

�s � nem hitt a j� �s a gonosz vil�g�ban.

Ami Kissinger-t vezette az egy kegyetlen

pragmatikus hatalom v�zi�ja volt a vil�gon.

Mikor Amerik�ban egyre n�tt a politikai �s t�rsadalmi k�osz

Kissinger azt akarta, hogy az orsz�g adja fel az ideol�giai harcait.

Helyett�k ki kellene egyeznie olyan orsz�gokkal

mint a Szovjetuni�

hogy egy �j glob�lis sz�vets�get hozzanak l�tre.

Egy vil�got amiben Amerika biztons�gban van.

Azt hiszem, hogy az �sszes hat�rv�ltoztat�ssal - most tapasztaljuk

hogy l�tezik egy kiv�teles lehet�s�g, hogy el�sz�r a

t�rt�nelemben l�trehozzunk egy glob�lis t�rsadalmat

amit az egym�srautalts�g alapeszm�je tart �ssze.

�s ha b�lcsen cseleksz�nk ez�rt a vizi��rt.

Akkor �gy n�zhet�nk vissza erre a z�rzavarra

mint egy jobb rendszer l�trehoz�s�nak sz�l�si f�jdalmaira.

Kissinger 1972-ben kezdte meg ezt a folyamatot

mikor r�besz�lte a Szovjetuni�t, hogy �rj�k al�

a nukle�ris fegyverek korl�toz�s�r�l sz�l� egyezm�nyt.

Ez volt a kezdete annak amit � "detente"-nek h�vott.

Nixon eln�k visszat�rt Washingtonba,

hogy gy�zedelmesen bejelentse, hogy v�ge a f�lelem kor�nak.

M�lt p�nteken Moszkv�ban

szemtan�i voltunk egy �ra v�g�nek a kezdet�nek

ami 1945-ben kezd�d�tt.

Ez a l�p�s mindk�t nemzetnek nagyobb biztons�got ad.

Meg kell kezden�nk a f�lelem cs�kkent�s�t

azzal, hogy cs�kkentj�k a f�lelem okait - a mi n�p�nk

�s a vil�g minden n�pe sz�m�ra.

De a f�lelem n�lk�li vil�g nem az amire

az neokonzervat�voknak sz�ks�g�k volt a terv�k folytat�s�hoz.

Nekil�ttak Henry Kissinger l�tom�s�nak lerombol�s�hoz.

Ami lehet�s�get adott nekik erre az

az volt, hogy Amerika politikai ereje egyre ink�bb gyeng�lt

mind k�l- mind belf�ld�n.

A vietnami veres�g �s

Nixon a Watergate miatti lemond�sa

vezetett az amerikai politikai oszt�ly kr�zis�hez.

�s az neokonzervat�vok megragadt�k a lehet�s�get.

Sz�vets�gre l�ptek k�t jobboldalival

Gerald Ford �j korm�ny�b�l.

Az egyik Donald Rumsfeld volt az �j v�delmi miniszter.

A m�sik Dick Cheney, az eln�k st�bj�nak a vezet�je.

Rumsfeld elkezdett olyan besz�deiben

azt �ll�totta, hogy a Szovjetek

nem tartj�k be a Kissinger egyezm�nyeit

�s titokban �p�tik a fegyvereiket

amikkel meg akarj�k t�madni Amerik�t.

A Szovjetuni� elfoglalt.

Elfoglaltak a nagy er�fesz�t�seikben,

elfoglaltak a jelenlegi fegyvereikkel

amiket most csin�lnak,

elfoglaltak a termel�kenys�g�k n�vel�s�ben,

elfoglaltak az int�zm�nyeik k�pess�g�nek

n�vel�s�ben

hogy tov�bbi fegyvereket csin�ljanak

elfoglaltak, hogy n�velj�k a k�pess�geiket

ezeknek a fegyvereknek �s kifinom�ts�k �ket.

�vr�l �vre megmutatj�k,

hogy hat�rozott c�ljuk van.

C�ltudatosan teszik amit csin�lnak.

Most, a k�rd�s az,

hogy mit kellene tenn�nk ebben a helyzetben?

A CIA �s m�s �gyn�ks�gek

amik folyamatosan figyelt�k a Szovjetuni�t

a fenyeget�s b�rmilyen jel��rt

azt �ll�tott�k, hogy az eg�sz kital�ci�.

Nem volt val�s�g Rumsfeld �ll�t�saiban.

De Rumsfeld a poz�ci�ja seg�ts�g�vel

r�besz�lte Ford eln�k�t egy f�ggetlen vizsg�lat ind�t�s�ra.

Azt mondta, hogy ez bebizony�tja,

hogy leselkednek rejtett vesz�lyek Amerik�ra.

�s a vizsg�latot vezesse egy

neokonzervat�v csoport

akik Paul Wolfowitz-�k voltak.

Meg akart�k v�ltoztatni Amerika n�zet�t a Szovjetuni�val kapcsolatban.

�s Rumsfeld megnyerte a nagyon

nagyon heves politikai csat�t

ami 1975-ben �s 1976-ban zajlott Washingtonban.

A csata r�szek�nt Rumsfeld �s m�sok

mint Paul Wolfowitz be akart ker�lni a CIA-ba.

Az volt a feladatuk, hogy egy sokkal

durv�bb k�pet fessenek a Szovjetuni�r�l, hogy a szovjetek c�lja

hogy megv�vj�k �s megnyerj�k a nukle�ris h�bor�t.

Az neokonzervat�vok a vizsg�lat vezet�j�nek

a k�zismert Szovjetuni� kritikust �s

t�rt�n�szt Richard Pipes-et v�lasztott�k.

Pipes meg volt r�la gy�z�dve r�la, hogy a szovjetek b�rmit mondanak

nyilv�nosan titokban Amerika megt�mad�sa �s megh�d�t�sa a c�ljuk.

Ez volt a titkos meggy�z�d�se.

A vizsg�l�bizotts�got B csapatnak

h�vt�k �s vezet� tagja volt Paul Wolfowitz.

Az volt az �tlet,

hogy kineveznek egy csoport k�ls� szak�rt�t

akik ugyanazokat a bizony�t�kokat kapj�k meg mint a CIA

haszn�lt amikor a k�vetkeztet�seit levonta

�s n�zz�k meg h�tha m�s k�vetkeztet�sre jutnak.

�s engem k�rtek fel, hogy eln�k�ljek

mert nem voltam az atomfegyverek szak�rt�je.

A szovjet gondolkod�sm�d szak�rt�je voltam

de nem �rtettem a fegyverekhez. De ez volt az igazi kulcsa

a k�rd�snek, a szovjet gondolkod�s

mert a CIA-sek akiket

csak "babsz�ml�l�knak" neveztek

mindig csak a fegyvereket n�zt�k.

De a fegyvereket sokf�lek�ppen fel lehet haszn�lni.

Fel tudj�k haszn�lni v�dekez� �s

t�mad� c�llal is.

Sz�val �sszegy�jt�ttem ezt a szak�rt�i csoportot

�s megkezdt�k a bizony�t�kok �tvizsg�l�s�t.

A B csoport �tvizsg�lta a CIA minden adat�t a Szovjetuni�r�l.

De b�rmennyire alaposan is kerest�k

kev�s bizony�t�k volt vesz�lyes fegyverekr�l

vagy v�delmi rendszerekr�l amikr�l �ll�tottak, hogy fejlesztik a szovjetek.

Ahelyett, hogy elfogadt�k volna, hogy

ezek a rendszerek nem l�teznek

a B csapat azt a felt�telez�st

alkotta, hogy a szovjetek kifejlesztett�k a rendszereket

amik annyira kifinomultak, hogy �szrevehetetlenek.

P�ld�ul nem tal�ltak bizony�t�kot arra,

hogy a szovjet tengeralattj�r� flott�nak

van akusztikus v�delmi rendszere.

Ez azt jelenti, mondta a B csoport,

hogy a szovjetek

val�j�ban kifejlesztettek egy �j nem akusztikus rendszert

amit lehetetlen �szlelni.

�s ez azt jelenti, hogy az eg�sz amerikai tengeralattj�r� flotta

vesz�lyben van egy l�thatatlan fenyeget�st�l

amire m�g bizony�t�k sincs.

Nem mondhatt�k, hogy a szovjeteknek

vannak akusztikus eszk�zeik amerikai tengeralattj�r�k megtal�l�s�ra

mert nem tal�ltak ilyet. Sz�val azt mondt�k,

hogy tal�n olyan nem akusztikus eszk�zeik vannak

amik t�madhat�v� teszi a tengeralattj�r� flott�nkat.

De nem volt r� bizony�t�k, hogy van egy nem akusztikus rendszer�k.

Azt mondt�k, "Nem tal�ltunk bizony�t�kot

arra, hogy �gy csin�lj�k

ahogy mindenki gondolta, hogy csin�lj�k

sz�val m�sk�ppen csin�lj�k.

Nem tudjuk, hogy hogyan

de biztos, hogy csin�lj�k."

M�g ha nincs is bizony�t�k r�?

M�g ha nincs is bizony�t�k r�.

Sz�val azt mondt�k, hogy

az a t�ny, hogy a fegyver nem l�tezik

nem azt jelenti, hogy nem l�tezik.

Ez csak azt jelenti, hogy nem tal�ltuk meg.

Ez fontos, igen.

Ha valami nincs ott, az a fontos.

A hi�ny.

Ha �gy gondolod

akkor �k osztj�k a n�zeteidet a strat�giai fegyverekr�l

�s nem besz�lnek r�la, azt�n valami hi�nyzik.

Valami nem stimmel. �s a CIA nem figyelmeztet erre.

A B csoport azt �ll�totta, hogy a CIA nem

l�tja meg a Szovjetuni� titkos �s fenyeget� volt�t.

Nem csak a titkos fegyvereket nem tal�lta meg a CIA

hanem sok olyan dologban t�ved amiket megfigyel

mint a szovjet l�gv�delem.

A CIA meg volt r�la gy�z�dve, hogy az �sszeoml�s sz�l�re jutott

a Szovjetuni�ban n�vekv� gazdas�gi k�oszb�l �t�lve.

A B csoport pedig azt �ll�totta, hogy

ez csak a szovjet rezsim cseles megt�veszt�se.

A l�gv�delmi rendszer t�k�letesen m�k�dik.

De az egyetlen bizony�t�k ami ezt al�t�masztotta az

a szovjet kik�pz�si �tmutat� volt

ami b�szk�n �ll�totta, hogy a l�gv�delmi rendszer�k

egys�gesen �s t�k�letesen m�k�dik.

A CIA azzal v�dolta a B csoportot, hogy �lomvil�gban j�rnak.

A CIA nagyon vonakodott olyan eredm�nyekt�l

amiket nem lehetett egy matematikai k�plettel levezetni.

Azt mondtam meg kell vizsg�lniuk a gyenge bizony�t�kokat.

Csak fant�zia volt, hogy elfogadj�k a val�s�got.

Ezt �gy tapasztaltuk.

�s �lland�an csata volt ebben a t�m�ban.

Maga szerint ez fant�zia volt?

Nem! Ez volt a teljes val�s�g.

Azt kell, hogy mondjam, hogy az eg�sz fant�zia volt.

R�n�ztek a radarra Krasnoyarsk-n�l �s azt mondt�k,

"Ez egy l�zerfegyver"

mikor val�j�ban ilyen nem is l�tezett.

Megfogt�k az orosz katonai k�zik�nyvet

aminek a c�me helyes ford�t�sban "A gy�zelem m�v�szete"

de a ford�t�sban ami a B csoport el� ker�lt

m�r "A h�d�t�s m�v�szet�nek" nevezt�k.

Nos van k�l�nbs�g a h�d�t�s �s a gy�zelem k�z�tt.

�s ha v�gigmegy�nk a B csoport �ll�t�sain

a fegyverrendszerekr�l �s megvizsg�ljuk �ket egyes�vel kider�l,

hogy mind t�ves.

Mindegyik?

Mindegyik.

Semmi sem igaz?

Nem hiszem, hogy a B csoportt�l b�rmi is igaz.

Az neokonzervat�vok fel�ll�tottak egy lobbi csoportot

hogy hirdess�k a B csoport k�vetkeztet�seit.

Amit a Jelen Vesz�ly Bizotts�gnak neveztek

amihez egyre t�bb politikus csatlakozott

k�zt�k eln�ki poszt v�rom�nyosa, Ronald Reagen.

Filmeken �s a telev�zi�n kereszt�l

a bizotts�g egy olyan vil�got �br�zolt

amiben Amerik�t titkos er�k fenyegetik

amik b�rmikor lecsaphatnak

�gy Amerik�nak h�d�tani kell az �letben marad�shoz.

A vil�g gonoszs�g�nak koncentr�ci�ja, az emberis�g gy�l�l�je

jelent meg.

�s elhat�rozta, hogy elpuszt�tja a t�rsadalmunkat.

V�rhatunk addig am�g Amerikai fiatals�ga elesik

mik�zben a saj�t kontinens�nk�n v�di a hat�rokat?

Ez a dr�mai harc a j� �s a rossz k�z�tt

pontosan olyan m�tosz mint amit Leo Strauss tan�tott

a di�kjainak, ami sz�ks�ges, hogy megments�k az orsz�got

az mor�lis v�ls�gt�l.

Nem felt�tlen�l igaz, de sz�ks�ges

hogy visszaadja a n�pnek Amerika sors�nak nagy v�zi�j�t

ami �rtelmet �s c�lt ad az �let�knek.

Az neokonzervat�voknak siker�lt

k�sz�teni�k egy egyszer� fikci�t.

Egy v�zi�t amiben a Szovjetuni�

a vil�g minden gonoszs�g�nak k�zpontja

�s Amerika az egyetlen orsz�g ami megmentheti a vil�got.

�s ez r�miszt� v�zi�val az neokonzevat�vok

egyre nagyobb hatalomra �s befoly�sra tettek szert.

A Straussian-ok elkezdtek megalkotni egy kital�lt vil�gk�pet.

A vil�g nem k�l�n�l el j�ra �s rosszra.

A harc amit folytatunk nem harc a

j� �s a rossz k�z�tt.

Az USA, aki �szreveszi meg�rti,

hogy csin�l j� �s rossz dolgokat is.

Mint b�rmelyik nagyhatalom. Ez a t�rt�nelem rendje.

De �k erk�lcsi alapokat akartak teremteni

ez�rt m�toszokat �s mes�ket tal�ltak ki

amikben b�rmelyik hatalmat a vil�gon

az USA valami s�t�ninak vagy a gonosszal

sz�vetkez�nek �ll�tott be.

Az 1970-es �vek v�g�re Egyiptom megv�ltozott.

A felsz�nen egy modern nyugatiasodott

�llamm� v�lt vir�gz� k�z�poszt�llyal

akik j�l j�rtak a nyugati t�ke be�raml�s�val

ami befektetett az orsz�gba.

Egyik tagja volt ennek a vir�gz� egyiptomi elitnek

Ayman Zawahiri. Aki akkor egy p�ly�j�t kezd�

fiatal doktor volt.

Ayman, egy ide�lis szem�ly volt,

egy nagyon j� csal�db�l sz�rmaz� doktor.

Az apja professzor volt az egyetemen,

a nagyapja nagyk�vet volt,

a m�sik nagyapja Al-Azhar sejkje volt,

ez egy nagyra becs�lt csal�d.

Olyan szem�lyis�g volt ami a nagyk�nyvben

meg van �rva. Nem hajt h�rn�vre,

nem hajt a p�nzre, nem hajt a propagand�ra.

Ayman a viselked�se miatt lett vezet�.

Val�j�ban

Zawahiri egy f�ld alatti iszlamista sejt vezet�je volt.

M�g iskol�sk�nt alap�totta a csoportot

amit Sayyed Qutb tanai szerint alak�tott, ahogy feln�tt.

Sayyed Qutb tanai akkoriban gyorsan terjedtek Egyiptomban

mindenek felett, a di�kok k�z�tt

mivel a pr�dik�ci�i a nyugatr�l j�v� korrupci�r�l

�gy n�zett ki beigazol�dnak.

Sadat eln�k korm�ny�t

egy kis csoport milliomos ir�ny�totta

akik m�g�tt nyugati bankok �lltak.

A bankokat a Sadat-f�le

"nyitott ajt�" politika engedte be az orsz�gba.

A nyugati m�di�nak Sadat tagadta a korrupci�t.

Az �sszes egyiptomi ezt hazugs�gnak tartotta.

Ki nyert a nyitott ajt� politik�val?

Taxi sof�r�k. A liber�lisok.

Mindegyik�k nyert a nyitott ajt� politik�val.

Nem �gy ahogy mondj�k,

hogy a milliomosok �s ennyi.

Nem, semmik�pp. Ez tiszta

rossz propaganda ami a Szovjetuni�b�l ered �s az

orsz�gban tev�kenyked� �gyn�k�kt�l.

Zawahiri meggy�z�d�tt r�la, hogy

most kell beteljes�teni Qutb v�zi�j�t.

Az �lcsoportnak ki kell emelkednie �s meg kell d�ntenie a korrupt rezsimet.

�s az ember aki megadta az iszlamist�knak a lehet�s�get

Henry Kissinger volt.

Annak r�szek�nt, hogy l�trehozzon egy stabilabb vil�got

Kissinger r�besz�lte Sadat eln�k�t,

hogy kezdjen b�ket�rgyal�sokba Izraellel.

Kissinger k�ny�rtelen�l gyakorlatiass�g�ban

a vall�si megosztotts�g �s a gy�l�let jelent�ktelen volt.

A legfontosabb egy biztons�gosabb vil�g l�trehoz�sa.

1977-ben Sadat elrep�lt Jeruzs�lembe

hogy megkezdje a b�kefolyamatot.

A nyugatnak ez egy h�sies tett volt. De az iszlamist�knak

ez tot�lis �rul�s volt.

Azt mutatta, hogy Sadat elm�j�t megrontotta a nyugat

ami most teljesen az ir�ny�t�sa alatt tartja.

�s Sayyed Qutb te�ri�i �rtelm�ben

ez azt jelenti, hogy t�bb� nem muszlim

sz�val jogosan meg�lhet�.

�s 1979-ben Khomeni Ayatollah megmutatta Zawahiri-nak,

hogy az �lma egy iszl�m �llam lehets�ges.

Isten hatalmas!

Isten hatalmas!

Isten hatalmas!

Khomeini f�lkel�st sz�tott Ir�n sahja ellen.

A sah volt a m�sik vezet� aki

megengedte a nyugati bankoknak, hogy korrump�lj�k az orsz�g�t.

A fegyveres harc az �t a szabads�ghoz!

A fegyveres harc az �t a szabads�ghoz!

Hal�l a sah zsoldos sereg�re!

Khomeni-f�le iszl�m �llama k�pe

Hal�l a sah zsoldos sereg�re! Khomeni-f�le iszl�m �llama k�pe

rendk�v�l hasonl�tott Qutb elk�pzel�seire.

Hal�l a sah zsoldos seg�re!

Ezt �gy ismerte el, hogy Qutb arc�t helyeztette

az �j iszl�m �llam egyik postai b�lyeg�re.

Az els� pr�dik�ci�ja alkalm�b�l Khomeni �zent a nyugatnak.

"Igen", mondta, "mi reakci�sok vagyunk

�s ti vagytok a felvil�gosult �rtelmis�giek.

Ti szabads�got akartok mindenkinek

szabads�got ami megrontja az orsz�got, megrontja a fiatals�got

szabads�got ami kik�vezi az elnyom�k �tj�t,

szabads�got ami teljesen les�llyeszti az orsz�gunkat."

Nagyon el�gedetlen a hangja

az ir�ni t�rt�n�sekkel kapcsolatban.

Nem...T�bb mint el�gedetlen, ez sz�gyenletes! Komolyan!

�n magam voltam

egyszer a f�titk�ra a Muszlim Kongresszusnak.

Ez az "iszl�m forradalom" nevet adt�k egy b�nt�nynek.

Els�dlegesen az iszl�m elleni b�nt�ny.

Sadat eln�k �r, gondolja, hogy

a sah el fogja fogadni a megh�v�s�t?

Ez j� megold�snak t�nik pillanatnyilag.

Mondom, a rep�l�g�pem k�sz arra, hogy idehozza, b�rmikor.

1980 v�g�re Ayman Zawahiri

Qutb sz�mos k�vet�j�vel akikkel egy sejtet alkottak.

Egy szervezetet hoztak l�tre amit

Iszl�m Jihad-nak neveztek.

A vezet�j�t Abdel Salam Faraj-nak h�vt�k.

Faraj amellett �rvelt, hogy meg kell �lni Sadat-ot

valami l�tv�nyos m�don, hogy sokkolja a t�megeket.

Ez megmutatn�

val�s�got, hogy a korrupci� k�rbeveszi �ket

�s �k f�lkeln�nek �s megd�nten�k a rezsimet.

A jihad mozgalom -n�h�ny vezet�je m�g mindig �l- �n �s Ayman is k�zt�k voltunk.

�len j�rtunk jihad lelki�llapotban, jobban mint a kor�bbi enyh�bb eszm�k

a liber�lis �r�ban amik csak elfogadt�k a val�s�got.

Filoz�fiailag �gy gondoltuk, hogy f�ljebb �llunk a val�s�gn�l.

Len�zt�k a h�tk�znapok vil�g�t. �s meg akartuk v�ltoztatni a val�s�got.

Ez�rt Sadat kik�sz�b�l�se volt az �lmunk.

A csoport ami elk�vette a gyilkoss�got

egy csoport katonatisztb�l �llt akik az Iszl�m Jihad tagjai voltak.

De hat�s amit a mer�nylet tett a n�pre

�s t�bb m�s �sszeesk�v�t letartoztattak.

v�d al� helyeztek Kairo ipari bemutat�

parkj�nak egyik pavilonj�ban.

Beleegyeztek, hogy Zawahiri legyen a sz�viv�j�k.

Az eg�sz vil�gnak, a mondanival�nkat Dr. Ayman Zawahiri tolm�csolja.

Most az eg�sz vil�ghoz akarunk sz�lni. Kik vagyunk?

Kik vagyunk? Mi�rt hoztak ide minket? �s mi az amit mondani akarunk?

Az els� k�rd�sre a v�lasz: muszlimok vagyunk!

Muszlimok vagyunk akik hisznek a vall�sukban

�s az er�s �rzelmekben, mind ideol�giai mind gyakorlati szinten.

Hisz�nk a vall�sunkban, mind ideol�giai mind gyakorlati szinten.

�s ez�rt mindent megtesz�nk egy

iszl�m �llam �s t�rsadalom l�trehoz�s��rt.

La illah la-illallah!

La illah la-illallah!

Zawahiri egy arisztokrata.

Egy fontos sza�di, egyiptomi csal�db�l sz�rmazik.

� egy k�pzelg�

akinek az eszk�z�k nem sz�m�tanak, csak mint Lenin

�gy �rtem, hogy a forradalom egy orsz�gban vagy vil�gszerte.

Meg volt r�la gy�z�dve, hogy ez mozg�s�tani fogja a t�megeket

akik megpr�b�lkoznak valamivel, ez nem m�k�d�tt

majd megbukott

a t�megek m�g mindig az indol�gia hat�sa alatt voltak,

Amerika ideol�gi�ja alatt. Ekkor �j strat�gia ut�n n�zett.

Zawahiri-t t�bb iszl�m jihad-os t�rs�val egy�tt

3 �v b�rt�nre �t�lt�k.

Egy cell�ba rakt�k a Nemzeti Rend�r M�zeum m�g�tt

ahol megk�nozt�k csak�gy mint Sayyed Qutb-ot.

�s ezeknek a k�nz�soknak a hat�s�ra

sokkal radik�lisabban kezdte �rtelmezni Qutb tanait.

Rejt�ly volt sz�m�ra, hogy az egyiptomi emberek mi�rt nem

l�tt�k meg az igazs�got �s l�zadtak fel.

Ez az�rt t�rt�nt mert az �nz� individualizmus olyan

m�lyen be�gyaz�dott az emberek tudat�ba

hogy m�r teljesen megromlottak csak mint a vezet�ik.

Zawahiri most egy sz�rny� m�sik jelent�st adott Qutb gondolatainak.

Nem csak a vezet�k mint Sadat

nem muszlimok t�bb�, hanem t�bb� a n�p sem.

�s Zawahiri szerint ez azt jelenti,

hogy �ket is jogosan meg lehet �lni. A gyilkoss�gnak

Zawahiri szerint nemes c�lja van

mivel a terror �s a f�lelem

beker�l az �tlagos muszlimok tudat�ba.

Ez annyira sokkolja �ket, hogy m�sk�pp fogj�k n�zni a val�s�got.

Megl�tj�k az igazs�got.

Ayman Zawahiri levonta a k�vetkeztet�st

miszerint ha amiben hiszel az egy fens�ges c�l akkor olyan piszkos

eszk�z�ket is haszn�lhatsz amilyeneket meg�rdemelnek.

Annyi embert �lhetsz meg amennyit akarsz

mert a v�gs� c�l nemes.

A logika az "mi vagyunk az �lcsapat

az igaz muszlimok, mindenki m�s t�ved.

Nem csak t�ved, de nem is muszlimok

�s az egyetlen lehets�ges eszk�z sz�munkra

csak a gyilkol�s a v�gs� c�lig."

�s ugyanebben az id�ben

a vall�s Amerik�ban is politikailag akt�vv� v�lt

de eg�sz m�s c�l�rt.

�s akik ezt el�seg�tett�k a neokonzervat�vok voltak.

Sok neokonzervat�v lett Ronald Reagen

kamp�ny�nak a tan�csad�ja.

�s enn�l fogva a republik�nus p�rt tagjai lettek.

Sz�vets�get k�t�ttek

a p�rt vall�sos sz�rny�val

mivel Amerika erk�lcs�nek meg�j�t�sa k�z�s c�ljuk volt.

Az alapelv az volt, hogy egy tiszt�n vil�gi t�rsadalmat

el tudnak bor�tani olyan sz�rnyen beteges dolgok

amik most hatnak a t�rsadalmunkra

Amikr�l szerintem kider�lt, hogy t�vesek.

�s ez tett engem kultur�lis konzervat�vv�.

�n val�ban hiszem, hogy a vall�s a m�d

az orsz�g helyrehoz�s�hoz.

�s a liberalizmus nem k�sz�lt arra, hogy a vall�snak szerepet adjon.

A konzervativizmus igen de nem tudta, hogy mik�ppen.

70-es �vek v�g�re

kereszt�ny fundamentalist�k milli�i voltak az USA-ban.

De a pr�dik�toraik mindig azt mondt�k, hogy ne szavazzanak.

Az a kiegyez�st jelentett volna az erk�lcstelen �s elveszett t�rsadalommal.

De a neokonzervat�vok �s �j republik�nus sz�vets�geseik

sz�vets�gre l�pett sz�mos nagy hatalm� pr�dik�torral

akik most el�sz�r mondt�k a k�vet�iknek, hogy vegyenek

r�szt a politik�ban.

Rosszul vagyok mikor hallok azokr�l a radik�lisokr�l,

a hitehagyottakr�l, a liber�lisokr�l �s a balosokr�l.

�s a kommunist�k is el�j�ttek.

Itt az ideje, hogy Isten n�pe is el�j�jj�n

kimenjen a templomokb�l �s meg- v�ltoztassa Amerik�t. Ezt kell tenn�nk.

A konzervat�v mozgalom eddig a pontig

l�nyeg�ben egy �rtelmis�gi mozgalom volt.

Volt n�h�ny nagy gondolkod�juk

de nem voltak csapataik. �s ahogy Szt�lin mondta a P�p�nak

"Hol vannak a csapatai?"

Nos, nem volt sok csapatunk.

Mikor ezek az emberek aktiviz�lt�k

magukat hirtelen a konzervat�v mozgalomnak rengeteg csapata lett.

Sz� szerint emberek milli�it tudtuk megmozgatni.

�s ez valami olyan volt

amire azel�tt nem voltunk k�pesek.

Sz� szerint milli�kat?

Sz� szerint milli�kat.

�s 1981 kezdet�n Ronald Reagan

�s a B csoport vezet�je, Richard Pipes

milli�nyi �j vall�sos sz�vets�ges�kkel.

Miniszterk�nt egy szem�lyes �s egy publikus �ll�spontom

mert higgy�k el, azok az emberek

�s a szabads�g veszt�t akarj�k.

De a neokonzervat�vok �j politik�ja hatalmas

ellen�ll�sba �tk�z�tt.

but from the President himself.

Reagan was convinced that the Soviet Union was an evil force

hogy ilyeneket mondott:

A rendszert kell k�vetnie.

Er�vel kell megreform�ltatni a rendszer�ket."

Nagyon sok id�t t�lt�ttem azzal, hogy megv�ltoztassa a n�zet�t.

a neokonzervat�vok nekil�ttak bebizony�tani,

hogy a szovjetek sokkal nagyobb fenyeget�s

mint a B csoport el�z�leg mutatja.

Azt kellett mutatniuk, hogy a terrorizmus

�s a forradalmi mozgalmak a vil�g minden r�sz�n

Michael Ledeen-nek h�vt�k.

Akire nagy hat�st gyakorolt egy sikerk�nyv

But what had started out as the kind of myth

increasingly came to be seen as the truth

by the neoconservatives.

They began to believe their own fiction.

They had become what they called "democratic revolutionaries,"

who were going to use force to change the world.

We were aiming for an expansion of the zone of freedom

in the world. And in part that had to do with fighting Communism

and in part that had to do with fighting other kinds of tyrannies.

But that's what we were about, and that's what we're still about.

Amikor azt mondja demokratikus forradalmak

what do you mean?

It meant that we wanted to support the people

who wanted to carry out revolutions against tyrannical regimes

in order to install a democratic system.

As simple as that.

Yeah. It's not nuclear physics, you know.

I mean, freedom is a fairly simple thing to get.

It's a chancy job - makes a man watchful and a little lonely.

But somebody has to do it.

The neoconservatives now set out to transform the world.

In next week's episode, they find themselves joining forces

with the Islamists in Afghanistan

and together they fight an epic battle against the Soviet Union.

And both come to believe that they had defeated the Evil Empire.

But this imagined victory would leave them without an enemy.

And in a world disillusioned with grand political ideas

they would need to invent new fantasies and new nightmares

in order to maintain their power.