The Power Of Nightmares 01 Baby Its Cold Outside

Submit your video and begin subtitling.

Welcome to dotSUB!

Any Video Any Language

On dotSUB you can view, upload, transcribe, and translate any video into and from any language.

To get started and create your own subtitles, click on the yellow "get started" button below!

Other videos from asianos

Visions of the Future 3of3 The Quantum Revolution

Visions of the Future 2of3 The Biotech Revolution

Visions ot the future 1of3 The Intelligence Revolution

Duration: 59 minutes and 1 second

Country: United Kingdom

Language: English

License: CC - Attribution Non-commercial No Derivatives

Genre: Documentary

Producer: BBC

Views: 32 (2 embedded)

Posted by: asianos on Nov 2, 2009

Explores how the idea that we are threatened by a hidden and organised terrorist network is an illusion. It is a myth that has spread unquestioned through politics, the security services and the international media. At the heart of the story are two groups: the American neo-conservatives and the radical Islamists. Both were idealists who were born out of the failure of the liberal dream to build a better world. These two groups have changed the world but not in the way either intended. Those with the darkest fears became the most powerful

Report this video as offensive

Video Transcription

Show in new window

A m�ltban a politikusok egy jobb vil�got �g�rtek.
K�l�nb�z� m�dszerekkel pr�b�lt�k ezt el�rni.
De a hatalmuk �s tekint�ly�k att�l az optimista v�zi�b�l fakadt
amit az embereknek �g�rtek.
Ezek az �lmok elbuktak.
�s m�ra az emberek elvesztett�k a hit�ket az ideol�gi�kban.
Egyre ink�bb �gy tekintenek a politikusokra mint a
h�tk�znapi �let menedzsereire.
De most f�lfedeztek egy �j szerepet,
hogy visszanyerj�k a hatalmukat �s a tekint�ly�ket.
Ahelyett, hogy �lmokat sz�ll�tan�nak
a politikusok azt �g�rik, hogy megv�denek minket a r�m�lmokt�l.
Azt mondj�k, hogy megmentenek minket olyan hatalmas vesz�lyekt�l
amiket nem l�thatunk �s nem �rthet�nk meg.
�s mind k�z�l a legnagyobb vesz�ly a nemzetk�zi terrorizmus.
Egy er�s �s v�szj�sl� h�l�zat
alv�sejtekkel a vil�g minden orsz�g�ban.
Emiatt a vesz�ly miatt harcolni kell a terror ellen.
De ennek a vesz�lynek a nagy r�sze csak kital�ci�
amit a politikusok felnagy�tanak �s elferd�tenek.
Ez egy s�t�t ill�zi�
megk�rd�jelezettlen�l terjed a vil�gban a korm�nyok,
titkosszolg�latok �s a nemzetk�zi m�dia k�z�tt.
Ez a sorozat arr�l sz�l,
hogy mi�rt kre�lt�k ezt a fant�zi�t
�s ki nyer vele.
A t�rt�net k�z�ppontj�ban k�t csoport �ll:
az amerikai neokonzervat�vok �s a radik�lis iszlamist�k.
Mindkett� idealista
mely a jobb vil�got �p�teni akar� �lom
buk�sakor keletkezett.
�s mindkett�nek nagyon hasonl� magyar�zata
van arra, hogy mi okozta a buk�st.
Ez a k�t csoport megv�ltoztatta a vil�got
de nem �gy ahogyan mindketten akart�k.
Egy�tt megalkott�k a jelen r�m�lm�t egy titkos
gonosz szervezetr�l ami fenyegeti a vil�got.
Egy �br�nd amivel a politikusok visszanyerik a hatalmukat
�s a megbecs�l�s�ket egy ki�br�nd�t� id�szak ut�n.
�s azok a legs�t�tebb f�lelmek a leger�sebb hatalomm� v�ltak.
A r�m�lmok hatalma
A f�lelem politik�j�nak felemelked�se
Els� r�sz Kicsim, hideg van odakint
A t�rt�net 1949 nyar�n kezd�dik
mikor a k�z�pkor�, egyiptomi iskola ellen�r
meg�rkezik Greely kisv�ros�ba, Colorad�ban.
Sayyed Qutb n�vre hallgatott.
Qutb-ot az�rt k�ldt�k az USA-ba, hogy a tan�t�si rendszert tanulm�nyozza
Beiratkozott a helyi f�iskol�ra.
A k�pe benne van a f�iskola �vk�nyv�ben.
De Qutb elhat�rozta,
hogy sokkal t�bb lesz mint iskola ellen�r.
Az azon a ny�ron szerzett amerikai tapasztalatival
Qutb nekil�tott a kifejleszteni hatalmas eszm�it
amik k�zvetlen�l inspir�lhatta azokat
akik a g�peket vezett�k szeptember 11-�n.
Ahogy k�rbeutazta az orsz�got
Qutb egyre ink�bb ki�br�ndult Amerik�b�l.
Azokban a dolgokban amik �gy l�tszottak,
hogy boldogg� �s sikeress� teszik Amerik�t
Qutb a bels� korrupci� �s a hanyatl�s jeleit l�tta.
Ez Truman Amerik�ja volt
amit sok amerikai tart �gy,
hogy a civiliz�ci� aranykora volt.
De Qutb ennek egy s�t�t oldal�t l�tta.
Ostobas�g, korrupci� �s durvas�g vette k�r�l.
A besz�lget�sek k�zponti t�m�ja a filmszt�rok �s az aut��rak voltak.
Az is nagyon zavarta,
hogy Greeley lak�i milyen sok
id�t t�ltenek a kertj�k gondoz�s�val.
A s�v�nyeik metsz�s�vel, a f�v�k ny�r�s�val.
Ez Qutb sz�m�ra az �nz� �s anyagias
amerikai �letszeml�letet jelentette.
Az amerikaiak �lt�k a k�l�n �let�ket a s�v�nyeikkel elv�lasztva.
Anyagi dolgok ut�n s�v�rogtak.
Ezt Qutb r�viden csak
Amerika �z�nek nevez.
Quab azt hitte, hogy � a rejtett
vesz�lyes val�s�got l�tja
az �tlagos amerikai �let felsz�ne alatt.
Egy ny�ri este elment t�ncolni a helyi templom nagyterm�be.
K�s�bb azt �rta, hogy amit akkor l�tott
kitiszt�totta a l�tom�s�t.
Besz�lt arr�l, hogy a lelk�sz a gramofonj�n lej�tszotta
az egyik akkori big-band sl�gert a
"Kicsim, hideg van odakint"-et.
Eltomp�totta a f�nyeket, sz�val romantikus hangulatot teremtett.
�s k�s�bb Qutb azt mondta
"a mellkasok �sszesimultak, �tkarolt�k egym�s derek�t"
�s a terem megtelt v�ggyal �s szerelemmel."
A legt�bb ember sz�m�ra akik ezt a
t�ncot n�zt�k ez az �rtatlan fiatalkori boldogs�g k�pe volt.
De Qutb valami m�st l�tott benne?
A t�ncosok el�tte vesztett�k el a lelk�ket.
Azt hitt�k, hogy szabadok.
De val�j�ban
a saj�t �nz�s�g�k �s moh� v�gyaik rabjai.
Az amerikai t�rsadalom nem halad el�re
hanem visszafejl�dik.
Elk�l�n�lt l�nyekk� v�ltak
akiket az �llati �szt�neik vez�relnek.
Ezek a teremtm�nyek Qutb szerint
elsorvasztj�k azokat a k�t�seket amik a t�rsadalmat �sszetartj�k.
�s azon az est�n elhat�rozta,
hogy megel�zi ,hogy ez az �nz� individualista kult�ra
�tsziv�rogjon a saj�t haz�j�ban.
De Qutb nem volt egyed�l.
Ugyanabban az id�ben, Chicag�ban
volt egy m�sik ember
aki ugyanezekt�l a �rtalmas individualista er�kt�l
f�lt Amerik�ban.
� egy ismeretlen politikai filoz�fus volt
a Chicagoi egyetemen.
De az eszm�i messzire el�rtek
mivel j�v�form�l� er�v� v�ltak
az neokonzervat�v mozgalomban
ami manaps�g uralkodik az USA korm�ny�ban.
Leo Strauss-nak h�vt�k.
Strauss egy rejt�lyes figura volt.
Nem engedte vagy interj�t k�sz�tsenek vele.
Szabadidej�ben loj�lis csapatokat szervezett a di�kokb�l.
�gy gondolta, hogy a vir�gz�
szabad t�rsadalom amiben �lnek
mag�ban hordozza a pusztul�s�nak magvait.
Nem adott interj�t vagy �rt politikai tanulm�nyokat
vagy szerepelt a r�di�ban.
Akkoriban m�g nem volt a TV elterjedt.
De azt akarta, hogy az iskola di�kjai
�gy l�ssanak mint �:
a nyugati liberalizmus nihilizmushoz vezet
�s az ez �ton t�rt�n� �talakul�s�nak m�r
a v�g�n�l tart ahol m�r nem lehet korl�tozni
vagy megv�deni.
Az �talakul�s ami minden dics�retest �s csod�latost kivesz
az emberi l�nyekb�l
�s torz �llatokk� v�ltoztatja �ket.
�llatokk� vagy beteg kis t�rp�k csord�j�v� v�ltozunk
megel�gedve a vesz�lyes �lettel
amiben semmi sem igazi �s minden megengedett.
Strauss �gy gondolta, hogy az egy�ni szabads�g liber�lis eszm�i
ahhoz vezetnek, hogy az emberek megk�rd�jelezik
az �sszes erk�lcsi �rt�k�ket.
Az embereket a saj�t �nz� v�gyaik vezeti
ami azzal vesz�lyeztet, hogy sz�tszakadnak a k�z�s �rt�kek
amik a t�rsadalmat �sszetartj�k.
Szerinte egy m�don lehetett meg�ll�tani ezt a folyamatot..
A politikusoknak olyan hatalmas �s �szt�nz� m�toszokat kell kre�lniuk
amiben mindenki tud hinni.
Lehet, hogy nem val�s�gosak de sz�ks�ges ill�zi�k.
Az egyik ilyen volt a vall�s,
a m�sik ilyen a nemzet m�tosza.
Az amerikai m�tosz az volt,
hogy a nemzetnek az a k�ldet�se,
hogy a gonosz er�ivel harcoljon a vil�g minden pontj�n.
Ezt a m�toszt amit Strauss tan�tott a di�kjainak
�sszefoglalta a kedvenc TV m�sora: Fegyverf�st
Strauss nagy rajong�ja volt az amerikai Tv-nek.
Fegyverf�st volt a nagy kedvence
Sietnie kellett haza a szemin�riumr�l
aminek 5:30-kor volt v�ge,
gyorsan megvacsor�zott
azt�n be�lhetett a sz�k�be
mire a Fegyverf�st kezd�d�tt.
�s �gy �rezte, hogy az egy j� m�sor.
Hasznos hat�sa volt az amerikai t�rsadalomra
mert a j� �s a rossz harc�t mutat be
mindenki sz�m�ra r�gt�n �rthet� m�don.
N�zz�k mi t�rt�nik!
Nem!
A h�snek feh�r kalapja volt,
gyorsabb volt a p�rbajban a rossz embern�l,
a j�fi� gy�z.
�s itt nem csak a j�fi� nyer
hanem az �rt�kek vil�gosak.
Ez Amerika!
Gy�zni fogunk a gonosz felett
ami megpr�b�l elpuszt�tani minket
�s a nyugati vil�g �rt�keit. J� �s rossz.
Leo Strauss m�sik kedvenc m�sora a Perry Mason volt.
Azt mondta a di�kjainak, hogy ez �sszefoglalja azt amit nekik
az elitnek tenni�k kell.
Nyilv�nosan hirdethette, hogy ezek a m�toszok
sz�ks�gesek Amerika megv�d�s�re a pusztul�st�l
de � mag�nak nem kellett hinnie benn�k.
Perry Mason m�s volt mint Fegyverf�st.
Egy nagyon ravasz ember, aki amint l�thattuk
nagyon erk�lcs�s �s hatalmas az intelligenci�ja.
A gyors �szj�r�sa menti meg a klienseit a vesz�lyekt�l
de be is csaphat minket, mivel okosabb n�lunk.
T�nyleg az igazat mondja? Tal�n az �gyfele b�n�s!
1950-ben Sayyed Qutb visszautazott Egyiptomba az USA-b�l.
� is elhat�rozta, hogy megtal�lja az utat az �nz�
individualizmus er�inek kord�ban tart�s�hoz.
�s ahogy utazott elkezdte elk�pzelni az �j t�pus� t�rsadalmat.
Ennek meglenn�nek az el�nyei a nyugati
tudom�nynak �s technol�gi�nak
de egy politikusabb iszl�m j�tszan� a f�szerepet, hogy az
individualizmust ellen�rz�s alatt tartsa.
Ez adn� a mor�lis alapot ami
megg�tolja, hogy az emberek �nz� v�gyai fel�lkerekedjenek.
De Qutb r��bredt,
hogy az amerikai kult�ra m�r el�rasztotta Egyiptomot
egy megt�veszt� �lomban tartva az embereket.
Azt gondolta, hogy sz�ks�ge van egy elit
csapatra akik kereszt�ll�tnak a szabads�g ill�zi�j�n
mint � Amerik�ban
�s k�pesek a t�megeket a fels�bb igazs�gokhoz vezetni.
A t�megeknek vezet�sre van sz�ks�g�k.
�s ennek a csoportnak a felel�ss�ge,
hogy kivezesse az embereket a s�t�ts�gb�l
az iszl�m f�ny�be.
Mivel a t�megek �sszeroppannak saj�t �nz� v�gyaik s�lya alatt
�s azt akarj�k, hogy ez az �lcsapat m�s legyen. Legyen tiszta,
tartson �ssze �s ker�lje el a korrupt szitu�ci�kat amint az
embereket visszaterelik az igaz �tra.
Visszat�r�sekor Egyiptomba Qutb politikai aktivista lett.
Csatlakozott a Muszlim Testv�ris�g nev� csoporthoz ami
azt akarta, hogy az iszl�m j�tsszon fontos szerepet
az egyiptomi t�rsadalom ir�ny�t�s�ban.
1952-ben
a Testv�ris�g t�mogatta Nasser �ltal vezetett forradalmat
amivel megd�nt�tt�k a Brit uralom utols� maradv�nyait.
De Nasser nagyon gyorsan vil�goss� tette,
hogy az �j Egyiptomban vil�gi t�rsadalom lesz
nyugati erk�lcsi norm�kkal.
Gyorsan sz�vets�get k�t�tt az USA-val.
�s a CIA meg�rkezett Egyiptomba, hogy megszervezze az �j rezsim
titkos szolg�latait.
Ezzel szembes�lve
a Muszlim Testv�ris�g szervezkedni kezdett Nasser ellen
�s 1954-ben Qutb-ot �s a testv�ris�g m�s vezet�it
letart�ztatt�k a titkosszolg�latok.
Ami t�rt�nt Qutb-bal
az hat�ssal volt az eg�sz vil�gra.
Ezen a 70-es �vekben k�sz�lt filmen
megmutatja mi t�rt�nt Nasser b�rt�neiben
az 50-es, 60-as �vekben.
Ez t�l�l�k vallom�sai alapj�n k�sz�lt.
A CIA �ltal kik�pzett k�nz�k
a Muszlim Testv�ris�g tagjait
a legkegyetlenebb k�nz�soknak vetett�k al�
Nasser hatalm�nak megd�nt�s�nek k�s�rlete miatt.
Egyszer
Qutb-ot �llati zs�rral kent�k be
�s egy cell�ba z�rt�k emberre t�mad�sra kik�pzett kuty�kkal.
A cell�ban sz�vrohamot kapott.
Sayyed Qutb egy fels�bbrend� szem�lynek tartotta mag�t.
Egy fontos iszlamista gondolkod�nak �s er�s jellemnek
�rezte mag�t.
�s �gy tov�bb.
De a nap v�g�re
mikor a katonai b�rt�nben volt
megadta nek�nk a titkos csoportjuk minden r�szlet�t
�s, hogy milyen utas�t�sokat kapott.
A legvesz�lyesebb ezek k�z�l az volt,
hogy �rassz�k el a N�lus eg�sz delt�j�t
hogy megfullassz�k a hitetlenek f�ldj�t.
Qutb t�l�lte de a k�nz�sok
er�sen radikaliz�lt�k a n�zeteit.
Eddig �gy hitte,
hogy a nyugati vil�gi eszm�ket
egyszer�en az �nz�s�g �s az elz�rk�zotts�g teremtette
ahogy azt az USA-ban l�tta.
De a k�nz�sok azt mutatt�k meg neki,
hogy ez a kult�ra az emberi l�nyek legbrut�lisabb
�s legkegyetlenebb form�j�t is elszabad�tja.
Qutb ekkor kezdett vizion�lni egy apokaliptikus j�rv�nyr�l
ami a nyugatr�l terjed sz�t az eg�sz vil�gra.
Ezt jahiliyah-nak nevezte - a barb�r tudatlans�g �llapota.
Az tette annyira sz�rny�v� �s alattomoss�,
hogy az emberek nem eszm�ltek r�, hogy megfert�z�dtek.
Azt hitt�k szabadok
�s a politikusok tov�bbvitt�k �ket
egy �j vil�gba.
De val�j�ban, visszafejl�dnek egy barb�r korszakba.
A jahiliyah-nak nagyon vesz�lyes lett a jelent�se
mivel nem csak a nyugati hatalmakb�l terjed ki hanem a
muzulm�nokb�l is - mint a hamis �ntudat v�dja -
A muszlimok megfert�z�dtek a jahiliyah-al
sz�val m�r bel�lr�l is fenyegette az iszl�mot.
K�v�l is �s bel�l is ott volt.
Ez v�szhelyzet volt
mert a jahiliyah �llapot
mindent �s mindenkit �tj�rt.
Ez megfert�zhette a fant�zi�nk hatalm�t.
�s azt se tudtuk, hogy betegek vagyunk.
Most m�r a materializmust im�djuk �s az individu�lis
igazs�got fel�be helyezz�k a val�di igazs�gnak.
Sz�val ez egy hihetetlen eposzi �tk�zet
ahol az iszl�mot minden fronton t�madj�k.
K�v�lr�l, bel�lr�l,
kultur�lisan, katonailag, gazdas�gilag, politikailag.
�s ezek a k�r�lm�nyek
a harc minden m�dj�t legitimiz�lj�k �s igazolj�k
�s val�j�ban term�szetes is
mivel ez Isten akarata a F�ld�n.
Qutb szerint, a jahiliyah ereje
olyan m�lyen hatolt be a muszlim lelkekbe,
hogy csak valami dr�mai m�don lehet �ket felszabad�tani.
A k�nyvsorozatban amit titokban �rt a b�rt�nben
majd onnan csemp�szt�k ki
Qutb feleleven�t egy forradalmi �lcsapatot ami felkel
�s megd�nti a vezet�ket
akik megengedt�k, hogy a jahiliyah megfert�zze az orsz�got.
Ez azt jelentette,
hogy ezeket a vezet�ket jogosan meg lehet �lni
mert korrump�l�dtak
�s nem muszlimok t�bb�, m�g ha azt is �ll�tj�k, hogy azok.
Ezzel szembes�lve Nasser eld�nt�tte, hogy elt�rli Qutb-ot �s az
ideol�gi�j�t, ez�rt 1966-ban Qutb v�d al� helyezt�k �rul�s�rt.
Ez az egyetlen film Qutb-r�l amint az �t�lethirdet�sre v�r.
Az �t�let el�re bor�t�kolhat� volt
�s 1966 augusztus 29-�n Qutb-ot kiv�gezt�k.
De az elk�pzel�sei t�l�lik.
A kiv�gz�s ut�n egy nappal egy fiatal
iskol�sfi� megalak�t egy titkos csoportot.
Abban rem�nykedett, hogy egy nap ez lesz az az �lcsapat
amiben Qutb elk�pzelt.
Ayman Zawhiri-nek h�vt�k
�s � lesz Osama Bin Laden tan�t�ja.
De amikor �gy n�zett ki,
hogy Sayyed Qutb elk�pzel�sei meghaltak �s el lettek temetve
Leo Strauss elk�pzel�se Amerika �talak�t�sr�l,
er�ss� �s befoly�soss� v�ltak
mivel a liber�lis politikai rend
ami a h�bor� �ta domin�lt az USA-ban kezdett �sszeomlani.
A t�rv�nyt �s a rendet megs�rtett�k Detroitban, Michiganben.
Rabl�s, fosztogat�s, gyilkoss�g.
Csak n�h�ny �vvel kor�bban.
Johnson eln�k olyan politik�t �g�rt
ami egy jobb vil�got hoz Amerik�nak.
Ezt a "Nagy T�rsadalomnak" nevezte.
A Nagy T�rsadalomban minden
gyereknek van lehet�s�ge, hogy tud�ssal gazdag�tsa elm�j�t.
Ez a hely az emberek v�rosa.
De most
Amerika t�rt�net�nek legdurv�bb zavarg�sai t�rtek ki
�s ezt az �lmot gy�l�let �s er�szak v�ltotta fel.
Egy prominens liber�lis �js�g�r� Irving Kristol
k�rd�seket kezdett feltenni,
hogy tal�n ezek a politikai elk�pzel�sek
okozt�k ezt a t�rsadalmi cs�d�t.
Ha b�rmelyik liber�list megk�rdezt�k 1960-ban
hogy ha ezt meg ezt meg ezt a t�rv�nyt,
meg minden t�rv�nyt elt�r�lj�k
mint ahogy el is t�r�lt�k a 60-as �s 70-es �vekben,
a drogfogyaszt�s, a b�n�z�s �s a jogs�rt�sek
emelkedni fognak vagy cs�kkenni?
Nyilv�n mindegyik azt mondta volna, hogy cs�kkenni.
�s mindegyik�k t�vedett.
�s ez egy olyan dolog
amivel a liber�lisoknak szembe kell n�zni�k.
Az � reformjaik voltak
�s nekik kellett v�llalniuk a felel�ss�get
amiatt amire nem sz�m�tottak �s nem tudt�k, hogy mit kezdjenek vele.
A 70-es �vek elej�n Irving Kristol egy ki�br�ndult
�rtelmis�gi csoport f� alakja lett Washingtonban.
Elhat�rozt�k, hogy megfejtik, hogy mi�rt
bukott meg az optimista liber�lis politika.
�s Leo Strauss te�ri�iban tal�lt�k meg a v�laszt.
Strauss ezt �gy magyar�zza, hogy a liber�lis eszme alapja a
"a hit az egy�n szabads�g�ban"
okozta a k�oszt
mert al��sta a k�z�s erk�lcsi �rt�kek alapjait
ami �sszetartotta a t�rsadalmat.
Az egy�nek a saj�t �nz� �rdekeiket hajtj�k
�s ez felt�tlen�l konfliktushoz vezet.
Ahogy n�tt a mozgalom
egyre t�bb fiatal di�k akik Strauss te�ri�it tanult�k
j�tt Washingtonba �s csatlakozott a csoporthoz.
Mint Paul Wolfowitz
aki a chicagoi egyetemen tanulta Strauss tanait
csak�gy mint Francis Fukuyama.
M�sok mint Irving Kristol fia William
a Harvardon tanulta Strauss tanait.
A csoportot innen kezdve ismerik neokonzervat�vokk�nt.
Sokan k�z�l�k nem kaphattak akad�mikus munk�t
mert a politikai tudom�nyos �s filoz�fiai int�zm�nyek
nem viszonyultak t�l bar�ts�gosan
ezekhez a meglehet�sen konzervat�v n�zetekhez.
Az az igazs�g, hogy sokan
akik Washingtonban v�geztek akad�mikusk�nt kezdtek.
�n �s Paul Wolfowitz is �gy tett �s
tagadhatatlanul nem voltak t�l j� kil�t�saink akad�mikusk�nt.
Amiben mind egyet�rtett�nk
az a liber�lis folyamatok
egyre ink�bb nyilv�nval�
k�ts�gbe von�sa volt.
A liber�lis demokr�ci�nak meggyeng�lt a filoz�fiai t�mogatotts�ga.
"Straussian"-ok akik Washingtonba j�ttek
nem hitt�k magukat Churchillnek vagy Lincolnnak
err�l biztos�tom, de a tettek valami
valami nemeset a k�z�letben �s a politik�ban
�s rengeteg k�l�nb�z� ter�leten megpr�b�ltak k�zrem�k�dni.
Az neokonzervat�vok idealist�k voltak.
Az volt a c�ljuk, hogy meg�ll�ts�k a t�rsadalom boml�s�t
Hitt�k, hogy a liber�lis szabads�g elszabadult.
M�dok akartak teremteni az emberek egys�ges�t�s�re
azzal, hogy k�z�s c�lokat adtak nekik.
Leo Strauss te�ri�inak bizony�ra nagy hat�sa
volt r�juk ennek a kivitelez�s�ben.
Azzal kezdt�k, hogy f�lt�masztott�k Amerika m�tosz�t,
hogy egy kiv�teles nemzet
aminek az a sorsa, hogy a gonosszal harcoljon az eg�sz vil�gon.
�s ebben az elgondol�sban
a gonosz forr�sa Amerika hidegh�bor�s ellens�ge volt:
a Szovjetuni�.
Mik�zben ezt csin�lt�k azt gondolt�k,
hogy nem csak �j �rtelmet �s
c�lt adnak az emberek �let�nek
hanem a j� demokr�ci�t el is terjesztik a vil�g minden r�sz�re.
Amerik�nak nem csak
bele kellett ebbe egyeznie
hanem k�pesnek kellet lennie j�t hozni
a vil�gnak �s fel�l kellett kerekednie
az amerikai t�rsadalom alap gyenges�gein
Egy t�rsadalom ami szenved, majdnem rohad
az � szavaikkal, a realatizimust�l, a liberalizmust�l,
�s az �nbecs�l�s �s a magabiztoss�g hi�ny�t�l.
�s az egyik f� projektj�k az volt a Straussian-oknak
a hidegh�bor� alatt,
hogy meger�s�ts�k az amerikaiak magabiztoss�g�t
�s az Amerik�ba vettet hit�ket
ami val�j�ban az egyetlen j� hatalom a vil�gon
amit t�mogatni kell k�l�nben a gonosz fog gy�zedelmeskedni.
De hogy ezt megtegy�k az neokonzervat�voknak le kellett
gy�zni�k a vil�g legnagyobb hatalommal b�r� ember�t.
Henry Kissinger volt Nixon eln�k k�l�gyminisztere
�s � nem hitt a j� �s a gonosz vil�g�ban.
Ami Kissinger-t vezette az egy kegyetlen
pragmatikus hatalom v�zi�ja volt a vil�gon.
Mikor Amerik�ban egyre n�tt a politikai �s t�rsadalmi k�osz
Kissinger azt akarta, hogy az orsz�g adja fel az ideol�giai harcait.
Helyett�k ki kellene egyeznie olyan orsz�gokkal
mint a Szovjetuni�
hogy egy �j glob�lis sz�vets�get hozzanak l�tre.
Egy vil�got amiben Amerika biztons�gban van.
Azt hiszem, hogy az �sszes hat�rv�ltoztat�ssal - most tapasztaljuk
hogy l�tezik egy kiv�teles lehet�s�g, hogy el�sz�r a
t�rt�nelemben l�trehozzunk egy glob�lis t�rsadalmat
amit az egym�srautalts�g alapeszm�je tart �ssze.
�s ha b�lcsen cseleksz�nk ez�rt a vizi��rt.
Akkor �gy n�zhet�nk vissza erre a z�rzavarra
mint egy jobb rendszer l�trehoz�s�nak sz�l�si f�jdalmaira.
Kissinger 1972-ben kezdte meg ezt a folyamatot
mikor r�besz�lte a Szovjetuni�t, hogy �rj�k al�
a nukle�ris fegyverek korl�toz�s�r�l sz�l� egyezm�nyt.
Ez volt a kezdete annak amit � "detente"-nek h�vott.
Nixon eln�k visszat�rt Washingtonba,
hogy gy�zedelmesen bejelentse, hogy v�ge a f�lelem kor�nak.
M�lt p�nteken Moszkv�ban
szemtan�i voltunk egy �ra v�g�nek a kezdet�nek
ami 1945-ben kezd�d�tt.
Ez a l�p�s mindk�t nemzetnek nagyobb biztons�got ad.
Meg kell kezden�nk a f�lelem cs�kkent�s�t
azzal, hogy cs�kkentj�k a f�lelem okait - a mi n�p�nk
�s a vil�g minden n�pe sz�m�ra.
De a f�lelem n�lk�li vil�g nem az amire
az neokonzervat�voknak sz�ks�g�k volt a terv�k folytat�s�hoz.
Nekil�ttak Henry Kissinger l�tom�s�nak lerombol�s�hoz.
Ami lehet�s�get adott nekik erre az
az volt, hogy Amerika politikai ereje egyre ink�bb gyeng�lt
mind k�l- mind belf�ld�n.
A vietnami veres�g �s
Nixon a Watergate miatti lemond�sa
vezetett az amerikai politikai oszt�ly kr�zis�hez.
�s az neokonzervat�vok megragadt�k a lehet�s�get.
Sz�vets�gre l�ptek k�t jobboldalival
Gerald Ford �j korm�ny�b�l.
Az egyik Donald Rumsfeld volt az �j v�delmi miniszter.
A m�sik Dick Cheney, az eln�k st�bj�nak a vezet�je.
Rumsfeld elkezdett olyan besz�deiben
azt �ll�totta, hogy a Szovjetek
nem tartj�k be a Kissinger egyezm�nyeit
�s titokban �p�tik a fegyvereiket
amikkel meg akarj�k t�madni Amerik�t.
A Szovjetuni� elfoglalt.
Elfoglaltak a nagy er�fesz�t�seikben,
elfoglaltak a jelenlegi fegyvereikkel
amiket most csin�lnak,
elfoglaltak a termel�kenys�g�k n�vel�s�ben,
elfoglaltak az int�zm�nyeik k�pess�g�nek
n�vel�s�ben
hogy tov�bbi fegyvereket csin�ljanak
elfoglaltak, hogy n�velj�k a k�pess�geiket
ezeknek a fegyvereknek �s kifinom�ts�k �ket.
�vr�l �vre megmutatj�k,
hogy hat�rozott c�ljuk van.
C�ltudatosan teszik amit csin�lnak.
Most, a k�rd�s az,
hogy mit kellene tenn�nk ebben a helyzetben?
A CIA �s m�s �gyn�ks�gek
amik folyamatosan figyelt�k a Szovjetuni�t
a fenyeget�s b�rmilyen jel��rt
azt �ll�tott�k, hogy az eg�sz kital�ci�.
Nem volt val�s�g Rumsfeld �ll�t�saiban.
De Rumsfeld a poz�ci�ja seg�ts�g�vel
r�besz�lte Ford eln�k�t egy f�ggetlen vizsg�lat ind�t�s�ra.
Azt mondta, hogy ez bebizony�tja,
hogy leselkednek rejtett vesz�lyek Amerik�ra.
�s a vizsg�latot vezesse egy
neokonzervat�v csoport
akik Paul Wolfowitz-�k voltak.
Meg akart�k v�ltoztatni Amerika n�zet�t a Szovjetuni�val kapcsolatban.
�s Rumsfeld megnyerte a nagyon
nagyon heves politikai csat�t
ami 1975-ben �s 1976-ban zajlott Washingtonban.
A csata r�szek�nt Rumsfeld �s m�sok
mint Paul Wolfowitz be akart ker�lni a CIA-ba.
Az volt a feladatuk, hogy egy sokkal
durv�bb k�pet fessenek a Szovjetuni�r�l, hogy a szovjetek c�lja
hogy megv�vj�k �s megnyerj�k a nukle�ris h�bor�t.
Az neokonzervat�vok a vizsg�lat vezet�j�nek
a k�zismert Szovjetuni� kritikust �s
t�rt�n�szt Richard Pipes-et v�lasztott�k.
Pipes meg volt r�la gy�z�dve r�la, hogy a szovjetek b�rmit mondanak
nyilv�nosan titokban Amerika megt�mad�sa �s megh�d�t�sa a c�ljuk.
Ez volt a titkos meggy�z�d�se.
A vizsg�l�bizotts�got B csapatnak
h�vt�k �s vezet� tagja volt Paul Wolfowitz.
Az volt az �tlet,
hogy kineveznek egy csoport k�ls� szak�rt�t
akik ugyanazokat a bizony�t�kokat kapj�k meg mint a CIA
haszn�lt amikor a k�vetkeztet�seit levonta
�s n�zz�k meg h�tha m�s k�vetkeztet�sre jutnak.
�s engem k�rtek fel, hogy eln�k�ljek
mert nem voltam az atomfegyverek szak�rt�je.
A szovjet gondolkod�sm�d szak�rt�je voltam
de nem �rtettem a fegyverekhez. De ez volt az igazi kulcsa
a k�rd�snek, a szovjet gondolkod�s
mert a CIA-sek akiket
csak "babsz�ml�l�knak" neveztek
mindig csak a fegyvereket n�zt�k.
De a fegyvereket sokf�lek�ppen fel lehet haszn�lni.
Fel tudj�k haszn�lni v�dekez� �s
t�mad� c�llal is.
Sz�val �sszegy�jt�ttem ezt a szak�rt�i csoportot
�s megkezdt�k a bizony�t�kok �tvizsg�l�s�t.
A B csoport �tvizsg�lta a CIA minden adat�t a Szovjetuni�r�l.
De b�rmennyire alaposan is kerest�k
kev�s bizony�t�k volt vesz�lyes fegyverekr�l
vagy v�delmi rendszerekr�l amikr�l �ll�tottak, hogy fejlesztik a szovjetek.
Ahelyett, hogy elfogadt�k volna, hogy
ezek a rendszerek nem l�teznek
a B csapat azt a felt�telez�st
alkotta, hogy a szovjetek kifejlesztett�k a rendszereket
amik annyira kifinomultak, hogy �szrevehetetlenek.
P�ld�ul nem tal�ltak bizony�t�kot arra,
hogy a szovjet tengeralattj�r� flott�nak
van akusztikus v�delmi rendszere.
Ez azt jelenti, mondta a B csoport,
hogy a szovjetek
val�j�ban kifejlesztettek egy �j nem akusztikus rendszert
amit lehetetlen �szlelni.
�s ez azt jelenti, hogy az eg�sz amerikai tengeralattj�r� flotta
vesz�lyben van egy l�thatatlan fenyeget�st�l
amire m�g bizony�t�k sincs.
Nem mondhatt�k, hogy a szovjeteknek
vannak akusztikus eszk�zeik amerikai tengeralattj�r�k megtal�l�s�ra
mert nem tal�ltak ilyet. Sz�val azt mondt�k,
hogy tal�n olyan nem akusztikus eszk�zeik vannak
amik t�madhat�v� teszi a tengeralattj�r� flott�nkat.
De nem volt r� bizony�t�k, hogy van egy nem akusztikus rendszer�k.
Azt mondt�k, "Nem tal�ltunk bizony�t�kot
arra, hogy �gy csin�lj�k
ahogy mindenki gondolta, hogy csin�lj�k
sz�val m�sk�ppen csin�lj�k.
Nem tudjuk, hogy hogyan
de biztos, hogy csin�lj�k."
M�g ha nincs is bizony�t�k r�?
M�g ha nincs is bizony�t�k r�.
Sz�val azt mondt�k, hogy
az a t�ny, hogy a fegyver nem l�tezik
nem azt jelenti, hogy nem l�tezik.
Ez csak azt jelenti, hogy nem tal�ltuk meg.
Ez fontos, igen.
Ha valami nincs ott, az a fontos.
A hi�ny.
Ha �gy gondolod
akkor �k osztj�k a n�zeteidet a strat�giai fegyverekr�l
�s nem besz�lnek r�la, azt�n valami hi�nyzik.
Valami nem stimmel. �s a CIA nem figyelmeztet erre.
A B csoport azt �ll�totta, hogy a CIA nem
l�tja meg a Szovjetuni� titkos �s fenyeget� volt�t.
Nem csak a titkos fegyvereket nem tal�lta meg a CIA
hanem sok olyan dologban t�ved amiket megfigyel
mint a szovjet l�gv�delem.
A CIA meg volt r�la gy�z�dve, hogy az �sszeoml�s sz�l�re jutott
a Szovjetuni�ban n�vekv� gazdas�gi k�oszb�l �t�lve.
A B csoport pedig azt �ll�totta, hogy
ez csak a szovjet rezsim cseles megt�veszt�se.
A l�gv�delmi rendszer t�k�letesen m�k�dik.
De az egyetlen bizony�t�k ami ezt al�t�masztotta az
a szovjet kik�pz�si �tmutat� volt
ami b�szk�n �ll�totta, hogy a l�gv�delmi rendszer�k
egys�gesen �s t�k�letesen m�k�dik.
A CIA azzal v�dolta a B csoportot, hogy �lomvil�gban j�rnak.
A CIA nagyon vonakodott olyan eredm�nyekt�l
amiket nem lehetett egy matematikai k�plettel levezetni.
Azt mondtam meg kell vizsg�lniuk a gyenge bizony�t�kokat.
Csak fant�zia volt, hogy elfogadj�k a val�s�got.
Ezt �gy tapasztaltuk.
�s �lland�an csata volt ebben a t�m�ban.
Maga szerint ez fant�zia volt?
Nem! Ez volt a teljes val�s�g.
Azt kell, hogy mondjam, hogy az eg�sz fant�zia volt.
R�n�ztek a radarra Krasnoyarsk-n�l �s azt mondt�k,
"Ez egy l�zerfegyver"
mikor val�j�ban ilyen nem is l�tezett.
Megfogt�k az orosz katonai k�zik�nyvet
aminek a c�me helyes ford�t�sban "A gy�zelem m�v�szete"
de a ford�t�sban ami a B csoport el� ker�lt
m�r "A h�d�t�s m�v�szet�nek" nevezt�k.
Nos van k�l�nbs�g a h�d�t�s �s a gy�zelem k�z�tt.
�s ha v�gigmegy�nk a B csoport �ll�t�sain
a fegyverrendszerekr�l �s megvizsg�ljuk �ket egyes�vel kider�l,
hogy mind t�ves.
Mindegyik?
Mindegyik.
Semmi sem igaz?
Nem hiszem, hogy a B csoportt�l b�rmi is igaz.
Az neokonzervat�vok fel�ll�tottak egy lobbi csoportot
hogy hirdess�k a B csoport k�vetkeztet�seit.
Amit a Jelen Vesz�ly Bizotts�gnak neveztek
amihez egyre t�bb politikus csatlakozott
k�zt�k eln�ki poszt v�rom�nyosa, Ronald Reagen.
Filmeken �s a telev�zi�n kereszt�l
a bizotts�g egy olyan vil�got �br�zolt
amiben Amerik�t titkos er�k fenyegetik
amik b�rmikor lecsaphatnak
�gy Amerik�nak h�d�tani kell az �letben marad�shoz.
A vil�g gonoszs�g�nak koncentr�ci�ja, az emberis�g gy�l�l�je
jelent meg.
�s elhat�rozta, hogy elpuszt�tja a t�rsadalmunkat.
V�rhatunk addig am�g Amerikai fiatals�ga elesik
mik�zben a saj�t kontinens�nk�n v�di a hat�rokat?
Ez a dr�mai harc a j� �s a rossz k�z�tt
pontosan olyan m�tosz mint amit Leo Strauss tan�tott
a di�kjainak, ami sz�ks�ges, hogy megments�k az orsz�got
az mor�lis v�ls�gt�l.
Nem felt�tlen�l igaz, de sz�ks�ges
hogy visszaadja a n�pnek Amerika sors�nak nagy v�zi�j�t
ami �rtelmet �s c�lt ad az �let�knek.
Az neokonzervat�voknak siker�lt
k�sz�teni�k egy egyszer� fikci�t.
Egy v�zi�t amiben a Szovjetuni�
a vil�g minden gonoszs�g�nak k�zpontja
�s Amerika az egyetlen orsz�g ami megmentheti a vil�got.
�s ez r�miszt� v�zi�val az neokonzevat�vok
egyre nagyobb hatalomra �s befoly�sra tettek szert.
A Straussian-ok elkezdtek megalkotni egy kital�lt vil�gk�pet.
A vil�g nem k�l�n�l el j�ra �s rosszra.
A harc amit folytatunk nem harc a
j� �s a rossz k�z�tt.
Az USA, aki �szreveszi meg�rti,
hogy csin�l j� �s rossz dolgokat is.
Mint b�rmelyik nagyhatalom. Ez a t�rt�nelem rendje.
De �k erk�lcsi alapokat akartak teremteni
ez�rt m�toszokat �s mes�ket tal�ltak ki
amikben b�rmelyik hatalmat a vil�gon
az USA valami s�t�ninak vagy a gonosszal
sz�vetkez�nek �ll�tott be.
Az 1970-es �vek v�g�re Egyiptom megv�ltozott.
A felsz�nen egy modern nyugatiasodott
�llamm� v�lt vir�gz� k�z�poszt�llyal
akik j�l j�rtak a nyugati t�ke be�raml�s�val
ami befektetett az orsz�gba.
Egyik tagja volt ennek a vir�gz� egyiptomi elitnek
Ayman Zawahiri. Aki akkor egy p�ly�j�t kezd�
fiatal doktor volt.
Ayman, egy ide�lis szem�ly volt,
egy nagyon j� csal�db�l sz�rmaz� doktor.
Az apja professzor volt az egyetemen,
a nagyapja nagyk�vet volt,
a m�sik nagyapja Al-Azhar sejkje volt,
ez egy nagyra becs�lt csal�d.
Olyan szem�lyis�g volt ami a nagyk�nyvben
meg van �rva. Nem hajt h�rn�vre,
nem hajt a p�nzre, nem hajt a propagand�ra.
Ayman a viselked�se miatt lett vezet�.
Val�j�ban
Zawahiri egy f�ld alatti iszlamista sejt vezet�je volt.
M�g iskol�sk�nt alap�totta a csoportot
amit Sayyed Qutb tanai szerint alak�tott, ahogy feln�tt.
Sayyed Qutb tanai akkoriban gyorsan terjedtek Egyiptomban
mindenek felett, a di�kok k�z�tt
mivel a pr�dik�ci�i a nyugatr�l j�v� korrupci�r�l
�gy n�zett ki beigazol�dnak.
Sadat eln�k korm�ny�t
egy kis csoport milliomos ir�ny�totta
akik m�g�tt nyugati bankok �lltak.
A bankokat a Sadat-f�le
"nyitott ajt�" politika engedte be az orsz�gba.
A nyugati m�di�nak Sadat tagadta a korrupci�t.
Az �sszes egyiptomi ezt hazugs�gnak tartotta.
Ki nyert a nyitott ajt� politik�val?
Taxi sof�r�k. A liber�lisok.
Mindegyik�k nyert a nyitott ajt� politik�val.
Nem �gy ahogy mondj�k,
hogy a milliomosok �s ennyi.
Nem, semmik�pp. Ez tiszta
rossz propaganda ami a Szovjetuni�b�l ered �s az
orsz�gban tev�kenyked� �gyn�k�kt�l.
Zawahiri meggy�z�d�tt r�la, hogy
most kell beteljes�teni Qutb v�zi�j�t.
Az �lcsoportnak ki kell emelkednie �s meg kell d�ntenie a korrupt rezsimet.
�s az ember aki megadta az iszlamist�knak a lehet�s�get
Henry Kissinger volt.
Annak r�szek�nt, hogy l�trehozzon egy stabilabb vil�got
Kissinger r�besz�lte Sadat eln�k�t,
hogy kezdjen b�ket�rgyal�sokba Izraellel.
Kissinger k�ny�rtelen�l gyakorlatiass�g�ban
a vall�si megosztotts�g �s a gy�l�let jelent�ktelen volt.
A legfontosabb egy biztons�gosabb vil�g l�trehoz�sa.
1977-ben Sadat elrep�lt Jeruzs�lembe
hogy megkezdje a b�kefolyamatot.
A nyugatnak ez egy h�sies tett volt. De az iszlamist�knak
ez tot�lis �rul�s volt.
Azt mutatta, hogy Sadat elm�j�t megrontotta a nyugat
ami most teljesen az ir�ny�t�sa alatt tartja.
�s Sayyed Qutb te�ri�i �rtelm�ben
ez azt jelenti, hogy t�bb� nem muszlim
sz�val jogosan meg�lhet�.
�s 1979-ben Khomeni Ayatollah megmutatta Zawahiri-nak,
hogy az �lma egy iszl�m �llam lehets�ges.
Isten hatalmas!
Isten hatalmas!
Isten hatalmas!
Khomeini f�lkel�st sz�tott Ir�n sahja ellen.
A sah volt a m�sik vezet� aki
megengedte a nyugati bankoknak, hogy korrump�lj�k az orsz�g�t.
A fegyveres harc az �t a szabads�ghoz!
A fegyveres harc az �t a szabads�ghoz!
Hal�l a sah zsoldos sereg�re!
Khomeni-f�le iszl�m �llama k�pe
Hal�l a sah zsoldos sereg�re! Khomeni-f�le iszl�m �llama k�pe
rendk�v�l hasonl�tott Qutb elk�pzel�seire.
Hal�l a sah zsoldos seg�re!
Ezt �gy ismerte el, hogy Qutb arc�t helyeztette
az �j iszl�m �llam egyik postai b�lyeg�re.
Az els� pr�dik�ci�ja alkalm�b�l Khomeni �zent a nyugatnak.
"Igen", mondta, "mi reakci�sok vagyunk
�s ti vagytok a felvil�gosult �rtelmis�giek.
Ti szabads�got akartok mindenkinek
szabads�got ami megrontja az orsz�got, megrontja a fiatals�got
szabads�got ami kik�vezi az elnyom�k �tj�t,
szabads�got ami teljesen les�llyeszti az orsz�gunkat."
Nagyon el�gedetlen a hangja
az ir�ni t�rt�n�sekkel kapcsolatban.
Nem...T�bb mint el�gedetlen, ez sz�gyenletes! Komolyan!
�n magam voltam
egyszer a f�titk�ra a Muszlim Kongresszusnak.
Ez az "iszl�m forradalom" nevet adt�k egy b�nt�nynek.
Els�dlegesen az iszl�m elleni b�nt�ny.
Sadat eln�k �r, gondolja, hogy
a sah el fogja fogadni a megh�v�s�t?
Ez j� megold�snak t�nik pillanatnyilag.
Mondom, a rep�l�g�pem k�sz arra, hogy idehozza, b�rmikor.
1980 v�g�re Ayman Zawahiri
Qutb sz�mos k�vet�j�vel akikkel egy sejtet alkottak.
Egy szervezetet hoztak l�tre amit
Iszl�m Jihad-nak neveztek.
A vezet�j�t Abdel Salam Faraj-nak h�vt�k.
Faraj amellett �rvelt, hogy meg kell �lni Sadat-ot
valami l�tv�nyos m�don, hogy sokkolja a t�megeket.
Ez megmutatn�
val�s�got, hogy a korrupci� k�rbeveszi �ket
�s �k f�lkeln�nek �s megd�nten�k a rezsimet.
A jihad mozgalom -n�h�ny vezet�je m�g mindig �l- �n �s Ayman is k�zt�k voltunk.
�len j�rtunk jihad lelki�llapotban, jobban mint a kor�bbi enyh�bb eszm�k
a liber�lis �r�ban amik csak elfogadt�k a val�s�got.
Filoz�fiailag �gy gondoltuk, hogy f�ljebb �llunk a val�s�gn�l.
Len�zt�k a h�tk�znapok vil�g�t. �s meg akartuk v�ltoztatni a val�s�got.
Ez�rt Sadat kik�sz�b�l�se volt az �lmunk.
A csoport ami elk�vette a gyilkoss�got
egy csoport katonatisztb�l �llt akik az Iszl�m Jihad tagjai voltak.
Azonnal letartoztatt�k �ket
�s a rezsim hatalmas hajt�vad�szatot ind�tott azok ut�n
akik az eg�sz m�g�tt �lltak.
De hat�s amit a mer�nylet tett a n�pre
nem az volt amiben Zawahiri rem�nykedett.
Azon az est�n Kairo nyugodt maradt. A t�megek nem keltek fel.
�s az elk�vetkezend� hetekben, Zawahiri-t
�s t�bb m�s �sszeesk�v�t letartoztattak.
A mer�nyl�ket azonnal b�r�s�g el� �ll�tott�k �s kiv�gezt�k.
Azt�n k�zel 300 iszlamist�t, Zawahiri-t is bele�rtve
v�d al� helyeztek Kairo ipari bemutat�
parkj�nak egyik pavilonj�ban.
Beleegyeztek, hogy Zawahiri legyen a sz�viv�j�k.
Az eg�sz vil�gnak, a mondanival�nkat Dr. Ayman Zawahiri tolm�csolja.
Most az eg�sz vil�ghoz akarunk sz�lni. Kik vagyunk?
Kik vagyunk? Mi�rt hoztak ide minket? �s mi az amit mondani akarunk?
Az els� k�rd�sre a v�lasz: muszlimok vagyunk!
Muszlimok vagyunk akik hisznek a vall�sukban
�s az er�s �rzelmekben, mind ideol�giai mind gyakorlati szinten.
Hisz�nk a vall�sunkban, mind ideol�giai mind gyakorlati szinten.
�s ez�rt mindent megtesz�nk egy
iszl�m �llam �s t�rsadalom l�trehoz�s��rt.
La illah la-illallah!
La illah la-illallah!
Zawahiri egy arisztokrata.
Egy fontos sza�di, egyiptomi csal�db�l sz�rmazik.
� egy k�pzelg�
akinek az eszk�z�k nem sz�m�tanak, csak mint Lenin
�gy �rtem, hogy a forradalom egy orsz�gban vagy vil�gszerte.
Meg volt r�la gy�z�dve, hogy ez mozg�s�tani fogja a t�megeket
akik megpr�b�lkoznak valamivel, ez nem m�k�d�tt
majd megbukott
a t�megek m�g mindig az indol�gia hat�sa alatt voltak,
Amerika ideol�gi�ja alatt. Ekkor �j strat�gia ut�n n�zett.
Zawahiri-t t�bb iszl�m jihad-os t�rs�val egy�tt
3 �v b�rt�nre �t�lt�k.
Egy cell�ba rakt�k a Nemzeti Rend�r M�zeum m�g�tt
ahol megk�nozt�k csak�gy mint Sayyed Qutb-ot.
�s ezeknek a k�nz�soknak a hat�s�ra
sokkal radik�lisabban kezdte �rtelmezni Qutb tanait.
Rejt�ly volt sz�m�ra, hogy az egyiptomi emberek mi�rt nem
l�tt�k meg az igazs�got �s l�zadtak fel.
Ez az�rt t�rt�nt mert az �nz� individualizmus olyan
m�lyen be�gyaz�dott az emberek tudat�ba
hogy m�r teljesen megromlottak csak mint a vezet�ik.
Zawahiri most egy sz�rny� m�sik jelent�st adott Qutb gondolatainak.
Nem csak a vezet�k mint Sadat
nem muszlimok t�bb�, hanem t�bb� a n�p sem.
�s Zawahiri szerint ez azt jelenti,
hogy �ket is jogosan meg lehet �lni. A gyilkoss�gnak
Zawahiri szerint nemes c�lja van
mivel a terror �s a f�lelem
beker�l az �tlagos muszlimok tudat�ba.
Ez annyira sokkolja �ket, hogy m�sk�pp fogj�k n�zni a val�s�got.
Megl�tj�k az igazs�got.
Ayman Zawahiri levonta a k�vetkeztet�st
miszerint ha amiben hiszel az egy fens�ges c�l akkor olyan piszkos
eszk�z�ket is haszn�lhatsz amilyeneket meg�rdemelnek.
Annyi embert �lhetsz meg amennyit akarsz
mert a v�gs� c�l nemes.
A logika az "mi vagyunk az �lcsapat
az igaz muszlimok, mindenki m�s t�ved.
Nem csak t�ved, de nem is muszlimok
�s az egyetlen lehets�ges eszk�z sz�munkra
csak a gyilkol�s a v�gs� c�lig."
�s ugyanebben az id�ben
a vall�s Amerik�ban is politikailag akt�vv� v�lt
de eg�sz m�s c�l�rt.
�s akik ezt el�seg�tett�k a neokonzervat�vok voltak.
Sok neokonzervat�v lett Ronald Reagen
kamp�ny�nak a tan�csad�ja.
�s enn�l fogva a republik�nus p�rt tagjai lettek.
Sz�vets�get k�t�ttek
a p�rt vall�sos sz�rny�val
mivel Amerika erk�lcs�nek meg�j�t�sa k�z�s c�ljuk volt.
Az alapelv az volt, hogy egy tiszt�n vil�gi t�rsadalmat
el tudnak bor�tani olyan sz�rnyen beteges dolgok
amik most hatnak a t�rsadalmunkra
Amikr�l szerintem kider�lt, hogy t�vesek.
�s ez tett engem kultur�lis konzervat�vv�.
�n val�ban hiszem, hogy a vall�s a m�d
az orsz�g helyrehoz�s�hoz.
�s a liberalizmus nem k�sz�lt arra, hogy a vall�snak szerepet adjon.
A konzervativizmus igen de nem tudta, hogy mik�ppen.
70-es �vek v�g�re
kereszt�ny fundamentalist�k milli�i voltak az USA-ban.
De a pr�dik�toraik mindig azt mondt�k, hogy ne szavazzanak.
Az a kiegyez�st jelentett volna az erk�lcstelen �s elveszett t�rsadalommal.
De a neokonzervat�vok �s �j republik�nus sz�vets�geseik
sz�vets�gre l�pett sz�mos nagy hatalm� pr�dik�torral
akik most el�sz�r mondt�k a k�vet�iknek, hogy vegyenek
r�szt a politik�ban.
Rosszul vagyok mikor hallok azokr�l a radik�lisokr�l,
a hitehagyottakr�l, a liber�lisokr�l �s a balosokr�l.
�s a kommunist�k is el�j�ttek.
Itt az ideje, hogy Isten n�pe is el�j�jj�n
kimenjen a templomokb�l �s meg- v�ltoztassa Amerik�t. Ezt kell tenn�nk.
A konzervat�v mozgalom eddig a pontig
l�nyeg�ben egy �rtelmis�gi mozgalom volt.
Volt n�h�ny nagy gondolkod�juk
de nem voltak csapataik. �s ahogy Szt�lin mondta a P�p�nak
"Hol vannak a csapatai?"
Nos, nem volt sok csapatunk.
Mikor ezek az emberek aktiviz�lt�k
magukat hirtelen a konzervat�v mozgalomnak rengeteg csapata lett.
Sz� szerint emberek milli�it tudtuk megmozgatni.
�s ez valami olyan volt
amire azel�tt nem voltunk k�pesek.
Sz� szerint milli�kat?
Sz� szerint milli�kat.
�s 1981 kezdet�n Ronald Reagan
szerezte meg a hatalmat Amerik�ban.
A vall�si szavazatok d�nt�nek bizonyultak a v�laszt�son
mert fundamentalist�k milli�i
el�sz�r szavaztak. �s abban rem�nykedtek, hogy
sok neokonzervat�v kap hatalmat
az �j korm�nyzatban. Paul Wolfowitz lett
a K�l�gyminiszt�rium politikai st�bj�nak feje
mik�zben j� bar�tja Richard Perle lett
a helyettes v�delmi miniszter.
�s a B csoport vezet�je, Richard Pipes
Reagan egyik f� tan�csad�ja lett.
A neokonzervat�vok azt hitt�k,
hogy most megvan a lehet�s�g�k, hogy v�grehajts�k a v�zi�jukat
Amerika forradalmi v�gzet�r�l -
hogy agressz�van haszn�lj�k az orsz�g hatalm�t
mint a j� erej�t a vil�gon
hogy egy eposzi �tk�zetben legy�zz�k a Szovjetuni�t.
Ebben a v�zi�ban osztoztak a
milli�nyi �j vall�sos sz�vets�ges�kkel.
Miniszterk�nt egy szem�lyes �s egy publikus �ll�spontom
van a kommunizmus ellen. El kell puszt�tani
le kell s�p�rni a F�ld sz�n�r�l
mert higgy�k el, azok az emberek
az Amerikai Egyes�lt �llamok veszt�t
�s a szabads�g veszt�t akarj�k.
De a neokonzervat�vok �j politik�ja hatalmas
ellen�ll�sba �tk�z�tt.
Ez nem a kongresszus b�rokrat�it�l j�tt hanem
mag�t�l az eln�kt�l.
Reagan meg volt r�la gy�z�dve, hogy a Szovjetuni� egy gonosz hatalom
de m�g mindig hitte, hogy tud vel�k t�rgyalni
a hideg h�bor� befejez�s�r�l.
Reagan el�sz�r is nem igaz�n �rtette,
hogy az agresszivit�suk a rendszerb�l ered.
� ink�bb j�indulat�an tekintett r�juk.
Nagyon bar�ts�gos ember volt �s ezek
a tulajdons�gai motiv�lt�k a m�sokhoz val� viszony�t.
M�shogy bemutatva.
�s t�bbsz�r el�fordult,
hogy ilyeneket mondott:
"Ha le tudn�k �lni a szovjet vezet�kkel
�s elmagyar�zhatn�m nekik, hogy rossz ideol�gi�t k�vetnek
�s a j� ideol�gi�kat alkalmazn�k
boldogg� �s sikeress� tehetn�k a t�rsadalmukat."
Sz�val azt mondtuk "Eln�k �r
ez nem fog menni!
A rendszert kell k�vetnie.
Er�vel kell megreform�ltatni a rendszer�ket."
Nagyon sok id�t t�lt�ttem azzal, hogy megv�ltoztassa a n�zet�t.
Hogy meggy�zz�k az eln�k�t
a neokonzervat�vok nekil�ttak bebizony�tani,
hogy a szovjetek sokkal nagyobb fenyeget�s
mint a B csoport el�z�leg mutatja.
Azt kellett mutatniuk, hogy a terrorizmus
�s a forradalmi mozgalmak a vil�g minden r�sz�n
val�j�ban egy titkos h�l�zat r�szei amit Moszkv�b�l ir�ny�tottak
hogy megszerezz�k a vil�guralmat.
Ennek a te�ri�nak a legf�bb t�mogat�ja egy neokonzervat�v vezet� volt
aki a k�l�gyminiszt�rium speci�lis tan�csad�ja volt.
Michael Ledeen-nek h�vt�k.
Akire nagy hat�st gyakorolt egy sikerk�nyv
a Terror H�l�zat.
Ebben az �ll, hogy terrorizmus nem egy elk�l�n�lt jelens�g
mint amilyennek l�tszik.
Val�s�gban az �sszes terrorcsoport
a PLO-t�l a n�metorsz�gi Baaker-Meinhof csoportig
�s az ideiglenes IRA
mind a Szovjetuni� �ltal ir�ny�tott terror strat�gia r�szei.
De ezt a CIA teljesen visszautas�totta.
Azt mondt�k, hogy ez csak egy �jabb neokonzervat�z k�pzelg�s.
A CIA tagadta. Megpr�b�lt�k meggy�zni az embereket,
hogy mi teljesen �r�ltek vagyunk. �gy �rtem, hogy sosem hitt�k,
hogy a Szovjetuni� a nemzetk�zi terrorh�l�zat
hajt�ereje volt.
Mindig azt akart�k hinni,
hogy a terror szervezetek csak nem t�bbek mint:
"helyi csoportok hogy bossz�t �lljanak sz�rny� dolgokat tesznek"
vagy "fel akarj�k h�vni a figyelmet a sz�rny� �letk�r�lm�nyeikre"
ilyenek mondtak.
�s a CIA t�nyleg ilyen sz�peket mondott.
Nem tudom mi motiv�lta �ket.
Szinte soha nem lehet tudni, hogy mi motiv�lja az embereket.
�s nem is agg�dom a motiv�ci�ik miatt.
De a neokonzervat�voknak volt egy er�s sz�vets�ges�k.
William Casey, � volt CIA �j vezet�je.
Casey szimpatiz�lt a neokonzervat�v n�zetekkel.
�s mikor elolvasta a Terror H�l�zat c�m� k�nyvet az teljesen meggy�zte.
�sszeh�vott a k�zpontj�ban egy gy�l�st ahova a CIA
szovjet elemz�inek �s azt mondta nekik
hogy k�sz�tsenek egy jelent�st az eln�knek
ami meggy�zi a titkos h�l�zat l�tez�s�r�l.
De az elemz�k azt v�laszolt�k, hogy ez lehetetlen
mert a k�nyv sok inform�ci�ja azokb�l a
lej�rat� h�resztel�sekb�l sz�rmazik amiket a CIA terjesztett,
hogy lej�rassa a Szovjetuni�t.
Tudt�k, hogy a terrorh�l�zat nem l�tezik mivel
saj�t maguk tal�lt�k ki.
�s ha v�gign�zz�k a k�nyvet akkor nagyon egy�rtelm� r�szeket tal�lunk
a CIA lej�rat� propagand�j�b�l - alattomos adatok
amiket egy titkos akci� keret�ben
helyezt�nk bele az eur�pai �js�gokba -
amiket kiv�gtak �s beletett�k ebbe a k�nyvbe.
A j� r�sz�k kital�lt volt. Az eg�sz kital�ci� volt.
Elmondta �n ezt?
Egyenesen megmondtuk nekik.
M�g a k�sz�t�iknek is mondtuk, hogy mondj�k el Bil Casey-nek.
Azt hittem ez hatni fog r�
de mindannyiunkat elbocs�tottak. Casey feje tele volt kital�ci�kkal.
Tudta, hogy a Szovjetek befektettek a terrorizmusba
�s semmi olyat nem tudtunk neki mondani ami m�s bel�t�sra b�rja.
A hazugs�gok igazz� v�ltak.
V�g�l Casey tal�lt egy egyetemi professzort
aki terrorszak�rt�nek vallotta mag�t
�s k�sz�tett egy dosszi�nyi adatot ami bizony�tja,
hogy a titkos terrorh�l�zat val�ban l�tezik.
Ilyen heves nyom�s hat�s�ra
Reagan megadta a neokonzervat�voknak amire annyira v�gytak.
1983-ban al��rt egy titkos dokumentumot ami
alapjaiban megv�ltoztatta Amerika k�lpolitik�j�t.
Az USA mostant�l rejtett h�bor�kat finansz�rozott,
hogy visszaszor�tsa a szovjet fenyeget�st a vil�g minden r�sz�n.
A Marxista-Leninista szellem� korm�nyok
ideol�giai �s politikai lojalit�sa a Szovjetuni�hoz
olyan k�zvetlen kih�v�s volt amire musz�j volt reag�lnunk.
�k modern vil�g gonosz�nak �sszpontosul�sai.
Ez egy gy�zelem volt a neokonzervat�voknak.
Amerika most k�sz�lt, hogy megk�zdj�n
a vil�g gonosz er�ivel.
De ami elindult Leo Strauss
m�tosz�val annak
sz�ks�ge volt arra, hogy az amerikaik
egyre ink�bb �gy l�ssanak mint ahogy a
a neokonzervat�vok.
Elkezdt�k elhinni a saj�t mes�j�ket.
Elkezdt�k azt amit �gy neveztek "demokratikus forradalmak"
amikn�l er�vel v�ltoztatj�k meg a vil�got.
Azt c�loztuk meg, hogy kiterjesztj�k a szabads�g ter�let�t
a vil�gon. �s ennek r�szek�nt harcolni kellett a kommunizmussal
�s m�s t�pus� zsarnoki rendszerek ellen.
Ez az amit akartunk �s m�g mindig ezt akarjuk.
Amikor azt mondja demokratikus forradalmak
mit �rt alatta?
Hogy t�mogatni akartuk az embereket
a forradalmukban a zsarnoki rendszerek ellen
a demokr�cia nev�ben,
hogy megval�s�tsanak egy demokratikus rendszert.
Ez ilyen egyszer�.
Tudja ez nem atomfizika.
�gy �rtem a szabads�got eg�sz egyszer� meg�rteni.
Ez egy kock�zatos munka - �berr� �s egy kicsit mag�nyoss� teszi az embert.
De valakinek meg kell csin�lni.
A neokonzervat�vok nekil�ttak �talak�tani a vil�got.
A j�v� heti r�szben egyes�tik az er�iket
az iszlamist�kkal Afganiszt�nban
�s egy�tt harcolnak egy eposzi csat�ban a Szovjetuni� ellen.
�s mindketten azt hitt�k, hogy legy�zt�k a gonosz birodalmat.
De a k�pzelt gy�zelem ellens�g n�lk�l hagyta �ket.
�s egy a nagy politikai �tletekb�l ki�br�ndult vil�gban
�jabb kital�ci�kra �s r�m�lmokra volt sz�ks�g�k,
hogy fenntarts�k a hatalmukat.
Ford�totta: t1115

Welcome to dotSUB - Any Video Any Language

Welcome to dotSUB!

Any Video Any Language

Other videos from asianos

The Power Of Nightmares 01 Baby Its Cold Outside

Share

Video Transcription